A jelképes szerepet betöltő, reprezentatív feladatokat ellátó államfőt az alkotmány értelmében nem közvetlenül a választópolgárok választják meg, hanem a szövetségi közgyűlés (Bundesversammlung). Ennek a testületnek kizárólag ez a feladata. Tagjai a mindenkori alsóház (Bundestag) képviselői, és ugyanilyen számú küldöttet delegál 16 tartomány a helyi parlamenti erőviszonyok arányában. A megbízatás öt évre szól. Az államfőt egyszer lehet újraválasztani.
A Bundestagban 620 képviselő foglal helyet, a szövetségi közgyűlésnek így 1240 tagja van, az abszolút többséghez pedig 621 támogató szavazat szükséges. Az első két választási fordulóban csak abszolút többséggel lehet győzni, a harmadikban már a relatív többség is elegendő, vagyis azt választják meg államfőnek, aki a legtöbb szavazatot szerzi meg a jelöltek közül.
A vasárnapi választáson várhatóan már az első forduló eredményes lesz, mert Gauckot a hat parlamenti pártból öt közösen jelölte. A hatodik párt, a reformkommunista Baloldal a nácivadász Beate Klarsfeldet indítja. A Franciaországban élő 73 éves jelölt és férje, Serge Klarsfeld több náci háborús bűnös felkutatásában és felelősségre vonásában közreműködött. Ők találták meg például a lyoni hóhérnak is nevezett Klaus Barbie-t, a Gestapo egykori lyoni vezetőjét.
Az előző német államfő, Christian Wulff február 17-én mondott le, azt követően, hogy a hannoveri ügyészség mentelmi joga felfüggesztését kérte korrupció gyanúja miatt. Wulffot 2010 júniusában választották meg, miután Horst Köhler váratlanul lemondott a tisztségről.
Az 1940-es születésű Joachim Gauck szűk két éven belül a harmadik német államfő lehet, sorrendben pedig a tizennegyedik. Ő lehet az első pártonkívüli szövetségi elnök, és az első államfő, aki az NDK-ban élt egészen a kommunista pártállam bukásáig. Egy szombaton megjelent közvélemény-kutatás szerint a 82 milliós országban a lakosság 80 százaléka hiteles, megbízható személyiségnek tartja.
