„Görögország nem tett eleget a partnereivel és a hitelezőivel szembeni összes kötelezettségvállalásának, mert ennek az országnak a nagy problémája a politikai osztály által működtetett kliensrendszer, amely túl költségesnek találta a szükséges szerkezeti reformok megvalósítását” – vélte Dimitrisz Daszkalopulosz az Európai Bizottság kezdeményezésére Görögországba látogató spanyol, portugál, francia és máltai újságírók előtt.
Az ország megreformálásával kapcsolatos tehetetlenség tette elkerülhetetlenné az újabb megszorító intézkedéseket és költségvetési kiadáscsökkentéseket – mondta a Görög Ipari Szövetség (SZEV) elnöke.
Míg a görög lakosság „meg van győződve a reformok szükségességéről”, a „politikai rendszer túl keménynek találta, hogy maga alatt vágja a fát” – tette hozzá. Az eredmény: 13 százalékos GDP-csökkenés három év alatt egy olyan országban, amelyben 2012-ben várhatóan ötödik éve lesz folyamatos a recesszió.
Daszkalopulosz szerint megváltoztak a politikai tények a Lukasz Papademosz, az Európai Központi Bank volt alelnöke vezette egységkormány 2011. novemberi hivatalba lépése óta. Azóta Görögország gyorsan, határozottan és koherens módon tesz eleget a kötelezettségeinek. Egy modern európai állam esetében soha nem látott felügyeletbe is beleegyezett„ – tette hozzá.
Az „új politikai és társadalmi konszenzus” égisze alatt, és a közelgő – egyelőre még ismeretlen kimenetelű – parlamenti választások ellenére a SZEV-nek jó oka van reménykedni, mégpedig a McKinsey által a SZEV és a görög bankszövetség megbízásából elvégzett tanulmány alapján, amely „új növekedési modell” jeleit ismerte fel Görögországban. A tanulmány szerint az új modell alapjait jelenthetik az olyan feltörekvő ágazatok, mint a generikus gyógyszerek gyártása, az akvakultúra (vízművelés), a gyógyturizmus, az idősellátás és a hulladékfeldolgozás.
