A szóvivő szerint horrorisztikus a kisebbségek hozzáállása

Egy felmérés szerint minden negyedik, Németországban élő muzulmán elutasítja a beilleszkedést.

„Az integrációtól való ilyesféle vonakodás nem szükségképpen, de a vallási fanatizmus és a terror katalizátora lehet – nyilatkozta Uhl a Neue Osnabrücker Zeitung című német napilapnak.

A belügyminisztérium által megrendelt felmérés szerint az országban élő mintegy négymillió muzulmán közel fele nem rendelkezik német útlevéllel, csaknem minden negyedik elutasítja a beilleszkedést, és hajlik az erőszak elfogadására.

Mindazonáltal a kereszténydemokrata-liberális kormánykoalícióban volt, aki más véleményt fogalmazott meg a szerdán közzétett felméréssel kapcsolatban. Serkan Tören, a liberális párt (FDP) integrációs szakértője például meglepettségének adott hangot azzal összefüggésben, hogy a kormány az adófizetők pénzén ismét szalagcímeket generáló tanulmányt finanszírozott, amely ugyanakkor nem mutat előre.

Volker Beck, a Zöldek képviselője ennél is tovább ment. Azt állítva, hogy Hans-Peter Friedrich belügyminiszternek nem áll érdekében az integráció, Beck kijelentette: azoknak, akik kizárólag veszélyként tekintenek a muszlimokra, és rendszeresen közlik velük, hogy nem részei a társadalomnak, nem kellene meglepődniük azon, ha mindez elzárkózáshoz vezet. Beck minden bizonnyal a tanulmány azon részével kapcsolatban fejtette ki véleményét, amely szerint a németországi muzulmánok úgy érzik, hogy gyakran terroristáknak tekintik őket, a társadalom pedig sokszor túlságosan elhamarkodottan teremt kapcsolatot az iszlám és a terrorizmus között.

Jóllehet Németországban – több szomszédos országgal ellentétben – nem találni jelentős támogatottságú iszlámellenes pártot, a központi bank volt elnöke,Thilo Sarrazin által 2010-ben írt, a muzulmánokat bíráló könyv felszította a kedélyeket, jelezve, hogy mennyire veszélyessé vált a kérdés. Sarrazin a bevándorlás szerinte Németországra leselkedő veszélyeiről írt, azzal érvelve, hogy a Törökországból érkező migránsok hosszú távon elbutítják az országot. A kötet megjelenését követő felzúdulás dacára hamar egyértelművé vált, hogy az országban sokan egyetértettek a szerzővel.

A német politikai vezetőkről ugyancsak elmondható, hogy nem mindig fogadták tárt karokkal a bevándorlókat, különösen a muszlimokat, s a téma az elmúlt években elsősorban konzervatív politikusok között volt népszerű. Friedrich tavaly nyári hivatalba lépését követő megjegyzésével maga lobbantotta lángra a vitát, miszerint történelmileg nem igazolható, hogy az iszlám Németország része lenne (amit 2010 október 3-i ünnepi beszédében az akkori államfő, Christian Wulff állított).

Az efféle gondolatmenetek mindenesetre jól eladhatóak Németországban; 2010-ben a Friedrich Ebert Alapítvány tanulmánya például kimutatta, hogy a megkérdezett németek 58 százaléka szerint az iszlám vallás gyakorlását jelentősen korlátozni kellene. Ez az arány Kelet-Németországban 75,7 százalékra rúgott.