A fiskális paktum néven is emlegetett dokumentumot magyar részről Orbán Viktor miniszterelnök írta alá, aki egy péntek reggeli interjúban azt is megerősítette, hogy a szerződés Magyarországra csak azután vonatkozik majd, hogy csatlakozott az eurózónához. A brüsszeli aláírási ceremónián Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke hangoztatta: olyan előrelépésről van szó, amely segít helyreállítani a bizalmat az EU Gazdasági és Pénzügyi Uniója iránt. A dokumentum megalkotását annak idején kezdeményező Angela Merkel német kancellár pedig az EU történetében mérföldkőnek minősítette az aláírást.
A szerződést formálisan az euróövezeti országok kötötték, az azon kívüli tíz tagállam közül pedig nyolc – Magyarország is – csatlakozott hozzá. Csak Nagy-Britannia és Csehország nincs az aláírók között: London álláspontja szerint a paktum „több bürokráciát és több jogi bonyodalmat jelent”, a cseh kifogások lényege pedig az, hogy a dokumentum túlságosan az államháztartási hiányra összpontosít az adóssággal szemben, ráadásul külön euróövezeti csúcsértekezletek rendszeres tartását helyezi kilátásba.
A paktum legfontosabb eleme, hogy a tagországok költségvetésének nullszaldósnak kell lennie vagy pluszban kell zárnia. A megengedett legnagyobb hiány mindössze fél százalék lehet. Szigorúbban kezelik a túlzottdeficit-eljárás alatt álló országokat. Ennek értelmében szeretnék megakadályozni az egyes országok túlköltekezését, amellyel az euró megrendülését is megakadályozzák. Brüsszelben most optimista a hangulat, amely annak is köszönhető, hogy Görögország napokon belül megkapja a második, 130 milliárd eurós mentőcsomagot.
Az aláíró országoknak a megállapodás szerint alkotmányukba vagy más kiemelt törvényükbe kell foglalniuk a költségvetési fegyelemre vonatkozó utalást.
Újdonság, hogy a vállalások betartásának ellenőrzésében, illetve a szerződéstől eltérő aláírók szankcionálásában a korábbinál nagyobb szerephez jut az Európai Bíróság. Megerősíti az új szerződés azoknak a szabályoknak egy részét is, amelyeket már a – tavalyi magyar elnökség alatt kidolgozott – „hatos jogszabálycsomag” is tartalmazott, mint például automatikus szankciókat arra az esetre, ha egy ország tartósan túllépi a 3 százalékos – nem strukturális – deficitküszöböt.
Az állam- és kormányfők reményei szerint a szerződés tovább erősíti az EU-nak az újabb adósságválságok megelőzését célzó képességét. A megállapodást az aláíró országokban még nemzeti törvénykezési szinten meg kell erősíteni. Ez egyes tagállamokban még nem vehető biztosítottnak. Írországban például bejelentették, hogy népszavazást tartanak a témában.
