„Máshol még a nem katolikusok is kedvelik az egyházat, és normálisnak fogadják el a tevékenységét” – tette hozzá a főpap. Az egyház adófizetők pénzéből történő finanszírozásával kapcsolatos ellenérzésekről szólva Stres közölte: alkotmányossági szempontból teljesen elfogadható, hogy az állam finanszírozzon bizonyos egyházi tevékenységeket.
Az érsek szerint a szlovéniai politikai kultúra egyik problémája az állam és az egyház szétválasztásának helytelen értelmezése. A demokrácia az emberi jogokat, köztük a vallás, a szólás és véleménynyilvánítás szabadságát mindenek fölé helyezi, s ez azt jelenti, hogy minden egyénnek és közösségnek, köztük az egyháznak is joga van hallatni a véleményét – magyarázta Anton Stres.
A készülő új családjogi törvényről tartandó nyilvános vita kapcsán a ljubljanai érsek azt mondta, hogy a törvény sok ponton „vitatható”, elsősorban azért, mert egyenlőnek tekinti a partnerkapcsolatok minden formáját. A politikáról szólva Anton Stres azt mondta, hogy nem támaszt túlzott követelményeket a kormánnyal szemben, csupán azt várja, hogy elegendő teret biztosít az egyház stabil helyzetének megteremtéséhez.
Azzal kapcsolatban, hogy egyes szakértők szerint a Szlovéniában élők vallási hovatartozásáról szóló adatok elavultak, s az egyház állami támogatását más kritériumok alapján kellene folyósítani, a ljubljanai érsek azt mondta, hogy lehetnek más lehetőségek, de azokat előbb meg kell vitatni, s csak utána lehet mellettük dönteni.

Újabb bukott magyarellenes politikus gyorsítana a balszélen