Az USA megtámadja Iránt, ha

Az Egyesült Államok katonai akciót indít Irán ellen, ha a diplomácia kudarcot vall – jelentette be Leon Panetta.

„A katonai akció az utolsó alternatíva, ha minden más kudarcot vall” – mondta Panetta az Izraelt támogató legnagyobb amerikai lobbicsoport, az AIPAC tanácskozásán. „De ne tévedjünk, ha minden más kudarcot vall, cselekedni fogunk” – figyelmeztetett a Pentagon vezetője.

Panetta, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt igazgatója példákkal támasztotta alá, hogy Barack Obama amerikai elnök kész erőt alkalmazni az amerikai nemzetbiztonsági érdekek biztosítása érdekében, egyebek mellett megemlítve, hogy tavaly májusban különleges egységeket küldött Pakisztánba az al-Kaida terrorszervezet vezetője, Oszama bin Laden likvidálására. „Ahogy azt az elnök világossá tette, az Egyesült Államok nem blöfföl” – hangsúlyozta Leon Panetta.

A Pentagon vezetőjének beszéde előtt a republikánusok három elnökjelölt-aspiránsa – Mitt Romney, Rick Santorum és Newt Gingrich – az AIPAC-konferencia egymást túllicitálva, videoüzenetben biztosította Izraelt a támogatásáról. Sajtóértesülések szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn a Fehér Házban kijelentette Obama elnöknek, hogy Izrael még nem hozott döntést az iráni nukleáris létesítmények megtámadásáról. Az amerikai vezető hangsúlyozta, hogy a diplomáciának van még ideje eltéríteni Iránt attól, hogy nukleáris fegyverhez jusson.

Ashton tárgyalást sürget

Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője mielőbbi megbeszéléseket javasolt keddi levelében Szaid Dzsalili iráni főtárgyalónak a teheráni rezsim nukleáris programjáról. Ashton ezzel Dzsalili február közepén kelt levelére válaszolt, amely uniós diplomaták értékelése szerint „üdítő módon elütött” a korábbi iráni üzenetektől: terjengős ideológiai-moralizáló fejtegetések helyett tömören jelezte Irán tárgyalási készségét.

Ashton az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) öt tagja – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország és Kína –, valamint a nem BT-tag, de szintén a nemzetközi közösség kiemelkedően jelentős tagjának számító Németország közös megbízása alapján jár el az ügyben. A nemzetközi közösség amiatt aggódik, hogy Irán nukleáris programja valójában katonai célokat szolgál, amit Teherán tagad. Az uniós főképviselő a levélben megjegyezte: senkinek nem érdeke, hogy újra átéljék az „isztambuli tapasztalatokat”. A török nagyvárosban 2011 januárjában eredménytelenül szakadtak meg Ashton és Dzsalili tárgyalásai. Ashton most leszögezte, hogy a lehető leghamarabb meg kellene állapodni az újabb tárgyalások helyszínében és megkezdésének időpontjában.

Romney mint Reagan

A szuperkeddhez időzítve Mitt Romney republikánus elnökjelölt-aspiráns Iránnal kapcsolatos állásfoglalást tett közzé a The Washington Postban kedden. Mint írta, elnökként a „katonai opcióval” kombinálná a diplomáciát annak érdekében, hogy megakadályozza Irán nukleáris fegyverhez jutását. Romney megfogadta, hogy Ronald Reaganhez hasonlóan a „békét, erővel” irányvonalat követné. Ugyanúgy mint a hidegháborút megnyerő amerikai elnök, a volt massachusettsi kormányzó is átfogó tervet terjesztene elő, amelyben „újjáépítené Amerika hatalmát”, és olyan fegyverzettel szerelné fel a hadsereget, amely lehetővé tenné számára a konfliktusok megnyerését.

A republikánus párti politikus kilátásba helyezte, hogy elnöksége alatt a hadiflotta évi 9 helyett 15 hadihajóval bővülne, és hogy Reaganhez hasonlóan folytatná a ballisztikus rakéták elleni védelem kiépítését is. Romney Iránnal kapcsolatban leszögezte: minden szükséges lépést megtenne annak érdekében, hogy sakkban tartsa „az ajatollahok gonosz rendszerét”, és addig fokozná a szankciók nyomását, amíg Teherán fel nem adná nukleáris fegyverprogramját, más országokkal együttműködve, de ha kell, egyoldalúan.

Romok az út végén

„Amikor majd megértik, hogy az út végén nem nukleáris fegyverek, hanem romok várják őket, akkor lesz csak igazi esély a békés rendezésre” – fogalmazott Romney, aki – mintegy párhuzamot vonva önmaga és Barack Obama elnök között – emlékeztetett rá, hogy 1979-ben, a 444 napig tartó teheráni túszválság után az irániak csak akkor engedték el az általuk fogva tartott amerikai diplomatákat, amikor Ronald Reagan letette az esküt.

A publicisztika szerint azért, mert neki jobban elhitték, hogy az incidens nem maradhat megtorlás nélkül, mint a gyengekezű Jimmy Carter republikánus elnöknek. „Világossá fogom tenni, hogy Amerika elkötelezettsége Izrael biztonsága és túlélése mellett abszolút. Elkötelezettségünket azzal fogom demonstrálni a világnak, hogy első külföldi látogatásom úti célja Jeruzsálem lesz” – hangoztatta a politikus.