Az albánok közös államát „Ilirida Köztársaságnak” neveznék el – írja a Vecernje novosti című belgrádi napilap hétfőn. A lap értesülése szerint a megállapodást Tiranában a macedóniai úgynevezett Ilirida Köztársaság és az albániai polgári hazafiak képviselő-testületének vezetői – az önmagát elnöknek nevező Nevzat Halili, Salman Baki „miniszterelnök” és bizonyos Taulant Venka Capa – írták alá.
Az úgynevezett Ilirida Köztársaság megalakításáról szóló kezdeményezés aktualizálása egybeesik az albánok egyesítését célzó elképzelések mind hangosabb emlegetésével az utóbbi napokban. Ilyen értelmű kijelentések hangzanak ugyanis el pristinai, szkopjei és tetovói albán kormányzati és ellenzéki körökből.
Macedóniában 1992. január 11-én és 12-én az ott élő albánok egyszer már rendeztek egy referendumot, amelyen a szavazók szinte egyhangúlag elfogadták a macedóniai albánok területi és politikai autonómiájának kihirdetéséről szóló határozatot. A népszavazáson „az új albán Ilirida autonómiájáról” szóló elgondolást a macedóniai albánok 99 százaléka támogatta. Ezzel lényegében azt is támogatták, hogy Ilirida néven „váljék ki az albán etnikum által lakott terület” és hozzák létre a saját, etnikailag tiszta államukat.
A már említett Nevzat Halili által vezetett szeparatista politikai szervezkedés az albánoknak ezt az „össznépi állásfoglalását” egyfajta válaszlépésként szánta a Macedón Köztársaság függetlenségének kikiáltásáról szóló népszavazásra, illetve Macedóniának a szövetségi Jugoszláviából való kiválására. Akkor, a Macedónia függetlenségéről szóló népszavazást az ott élő albánok bojkottálták, arra hivatkozva, hogy az új macedón alkotmány megkülönböztető rendelkezéseket tartalmaz az albánokkal szemben.
Halili mint az „Ilirida-projekt” legfőbb hirdetője akkoriban azt javasolta, hogy előbb alakítsák meg a macedóniai albánok autonóm körzetét, majd ezt követően hozzák létre az Ilirida új albán államot. Két évvel ezelőtt saját magát nevezte meg az „Ilirida Köztársaság” új elnökének, közölve, hogy elérkezett az albán össznépi akarat megvalósításának második szakasza.
Egy közös albán állam megalakításának gondolata a Prizreni Ligára vezethető vissza. A Prizreni Liga az 1878–1881 közötti évek albán nemzeti ellenállását összefogó, az önálló Albánia megteremtéséért harcoló hazafias szervezet volt az Oszmán Birodalmon belül.

Folytatódik az M9-es autópálya építése