A problémára és az eddig elért eredményekre az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) a világ ivóvízkészleteiről készített, kedden New Yorkban bemutatott tanulmánya hívja fel a figyelmet. Eszerint az elmúlt évben jelentősen nőtt azoknak a száma, akik biztos, tiszta forrásból jutnak hozzá a vízhez: a Föld lakosságának 89 százaléka naponta ihat tiszta vizet. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy 11 százaléka még olyan vizet iszik, amely betegségeket okozhat.
A tiszta víz biztosítása azon elérendő célok – úgynevezett millenniumi célok – egyike volt, amelyeket 2000-ben az elkövetkező tizenöt évre tűzött ki az ENSZ 190 nemzete. A 89 százalék már egy százalékkal több is, mint amit el akartak érni 2015-ig. A kutatók azt remélik, hogy a határidőig akár a 92 százalékot is elérik. (1990-ben a tiszta vízhez jutók aránya még csak 76 százalékos volt.) „Ma tehát a világ népessége számára nagy sikerről számolhatunk be, hiszen teljesítettük a millenniumi célok egyikét. Ez azoknak a sikere, akik nemcsak vágyálomként tekintettek erre, hanem egy eszközként, amellyel emberek millióinak tehető jobbá az élete. Ma már kétmilliárddal többen jutnak tiszta vízhez, mint 1990-ben” – hangoztatta Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára.
Még nem ünnepelhetünk
„A világ azonban addig nem ünnepelhet, amíg az emberiség 11 százaléka – 783 millió ember – számára elérhetetlen a tiszta víz. Még mindig naponta több mint háromezer gyermek hal meg hasmenéses betegségekben” – hívta fel a figyelmet Anthony Lake, az ENSZ Nemzetközi Gyermeksegélyezési Alapjának (UNICEF) igazgatója. A siker elsősorban a kelet- és dél-ázsiai területeken tapasztalt fejlődésnek köszönhető. Mindkét térségben jelentősen növekedtek az arányok: a tiszta vízhez jutó kínaiak aránya az 1990-es 67 százalékról 91 százalékra, az indiaiaké pedig 69 százalékról 92 százalékra növekedett. Fekete-Afrikában azonban még mindig az embereknek csupán 63 százaléka jut tiszta vízhez.
Közegészségügyi tekintetben viszont még mindig van hova fejlődnie a nemzeteknek: a Föld lakosságának ugyanis csupán 63 százaléka használ higiénikus mellékhelyiséget. 2015-re számuk a becslések szerint elérheti a 67 százalékot, bár a kitűzött cél 75 százalék lenne. Csaknem minden hetedik, tehát 1,1 milliárd ember a szabadba üríti vizeletét és székletét. Ez a fertőzött víz és a betegségek kialakulásának egyik jelentős oka. Az érintettek csaknem kétharmada indiai: háromból két indiai nem használ higiénikus vécét, sőt a városokban élők hetven százaléka sem. Egyes felmérések szerint a mobiltelefon-tulajdonos indiaiak száma magasabb, mint a vécével rendelkezőké. A szomszédos Kínában a vécét használók aránya húsz év alatt 24 százalékról 64 százalékra növekedett.
origo.hu
Orbán Viktor: Már megint Bognár Gyuri a király!
