A Nagy-Britanniától 13 ezer kilométerre fekvő szigetcsoportot, amely brit felségterület, Argentína régóta magának követeli. Az akkor 1800 lakosú szigeteket az argentin hadsereg 1982-ben rajtaütésszerűen megszállta, a brit hadsereg azonban visszafoglalta. A 74 napos háborúban 255 brit és 655 argentin katona esett el, és három szigetlakó is meghalt.
Semmi más dolguk nincs
Julian Thompson vezérőrnagy, aki a szigetek megszállása után kivezényelt brit expedíciós hadsereg tengerészgyalogos és ejtőernyős dandárjának parancsnoka volt, a hétfői The Timesnak kijelentette: ha az argentinok ismét támadnak, „semmi más dolguk nincs”, mint a brit helyőrséget lekötni addig, amíg megsemmisítik a brit királyi légierő ott állomásozó Typhoon harci repülőgépeit, és „akkor vége is az egésznek”. A szigetcsoportot jelenleg 1300 fős brit helyőrség védi, négy Eurofighter Typhoon harci repülőgéppel együtt.
Thompson szerint a harminc évvel ezelőtti háborúval ellentétben Nagy-Britannia most tengeri úton sem tudna a helyszínre küldeni légi támogató erőt, mivel leszerelte repülőgép-hordozó kapacitását.
Faragnak
A konzervatív–liberális brit kormány a hatalmas költségvetési deficit leszorítását célzó takarékossági intézkedések jegyében reálértéken 8 százalékkal tervezi csökkenteni a következő négy évben Nagy-Britannia védelmi költségvetését. Ennek már áldozatául esett a királyi haditengerészet egykori zászlóshajója, az Ark Royal repülőgép-hordozó, több más hadihajóval együtt. Emellett kivonták a szolgálatból a helyből felszállni képes Harrier harci gépeket is, amelyek fontos szerepet játszottak az 1982-es falklandi háborúban.
A védelmi kapacitás e szűkítését már korábban is nyíltan bírálta a brit hadvezetés több tagja. Számos szakértő azt is megkérdőjelezte, hogy repülőgép-hordozó kapacitás nélkül a brit fegyveres erők képesek lennének-e ismét visszahódítani a Falkland-szigeteket egy argentin invázió esetén.
Blöff
A The Times diplomáciai szemleírója, Roger Boyes az egykori brit parancsnokkal közölt hétfői interjút kommentálva ugyanakkor azt írta, hogy Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök „csak blöfföl”, amikor a 30. évforduló közeledtével egyre keményebb retorikával és intézkedésekkel kelti az újabb invázió szándékának látszatát. Boyes szerint Kirchner elsősorban az argentin gazdaság ingatag helyzetéről – a hivatalosan elismert 11 százalékot is legalább kétszeresen meghaladó inflációról és a megtorpanó növekedésről – igyekszik elterelni a figyelmet a kardcsörtetéssel.
Jelenleg sem az argentin hadsereg, sem a választók nem kívánnak fegyveres konfliktust, és Kirchner minden kemény retorikájával együtt sem tud konszenzust kiépíteni a Nagy-Britanniával vívandó újabb háborúhoz – írta hétfői kommentárjában a The Times diplomáciai szerkesztője.
