A március 10-i szlovákiai előre hozott választást követően a részletes eredmények és térképek nyilvánosságra hozását követően érdemes egy kicsit jobban a „színfalak” mögé nézni. Elsőként a választási részvétel kapcsán rajzolódik ki előttünk az a kép, hogy az észak-szlovákiai járásokban akár 15 százalékkal többen éltek állampolgári jogukkal, mint délen, így természetesen sokat romlottak a magyar pártok esélyei. Ezzel szemben 2010-ben még a magyarok lakta vidékeken voltak aktívabbak az állampolgárok.
Választási részvétel
Fontos kiemelni, hogy Komárom járásban 52,4, Párkány járásban 58,07, a dunaszerdahelyi járásban pedig 60,67 százalékos volt a részvétel, de a rimaszombati és a nagykürtösi járásban is 53 százalék alatt volt a megjelentek aránya. Ezzel szemben az északi zsolnai régióban az összesített részvétel 63,75 százalékos volt. Ezekből az adatokból egyértelműen kirajzolódik, hogy a magyar nemzetiségű választókat nem sikerült még az átlagos mértékben sem mozgósítani, ami minden bizonnyal hozzájárult az MKP kieséséhez és a Híd-Most gyengüléséhez.
Aratott a Smer
A pártok támogatottságát érdemes erősorrendben nézni, ezért először a Robert Fico vezette Smert tesszük mérlegre. A párt a dunaszerdahelyi, a komáromi és a párkányi járást leszámítva mindenhol az első helyen végzett, de öt százalék alatt az utóbbi helyeken sem végzett, míg 2010-ben a dunaszerdahelyi körzetben csak 3,64 százalékot szerzett. A Smer a közép-nyugati és kelet-szlovákiai járásokban mindenhol ötven százaléknál többet szerzett.
A Most-Híd szereplése
A második helyen végzett Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) az ország északkeleti és nyugati részein szerepelt jól, ami tíz százaléknál jobb eredményt jelent. Az Egyszerű Emberek mozgalma Közép-Szlovákiában érte el a legjobb eredményeit. A Mikulás Dzurinda vezette Kereszténydemokrata Unió Pozsonyban és az ország nyugati részein biztosította be a parlamenti helyét. A Szabadság és Szolidaritás szintén a nyugati járásokban szerepelt a legjobban.
2014-ben ismét nekifuthatnak
A magyar képviselet szempontjából természetesen a magyar pártok területi szóródása a legfontosabb számunkra. A Bugár Béla vezette Most-Híd négy járásban (Galánta, Dunaszerdahely, Komárom, Párkány) szerepelt 25 százalék fölött, és ami ennél is fontosabb, csupán kilenc járásban szerepelt egy százalék alatt. Az MKP három járásban (Dunaszerdahely, Párkány, Komárom) szerzett 25 százaléknál többet, azonban az ország túlnyomó többségében egy százalék alatt szerepelt, ami világosan mutatja, hogy magyar nemzetiségűeken nem voltak képesek megszólítani másokat.
A Smer szereplése
Az MKP és a Híd szereplése közötti különbség alapvetően a városokban dőlt el. Pozsonyban a Híd 7,81, míg az MKP 0,65 százalékot összesített. Kassán a Híd 7,3, míg az MKP 1,49, Dunaszerdahelyen a Híd 42,33, míg az MKP 40,59, Somorján a Híd 43,44, az MKP 24,33, Komáromban a Híd 27,91, az MKP 34,85, Párkányban a Híd 38,84, az MKP 35,19, Érsekújváron a Híd 25,85, míg az MKP 9,25, Losoncon a Híd 13,84, az MKP 4,04, Rimaszombatban a Híd 20,5, az MKP 12,93 százalékot ért el.
Az MKP szereplése
Egyértelműen látszik, hogy a városokban a Híd egyértelműen fölényben van. Abban az esetben, ha az MKP ebben a közegben képes lesz jelentősen előretörni, akkor egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy már a 2014-es európai parlamenti választásokon képes lesz átlépni az ötszázalékos küszöböt. A magyar képviselet növelésének másik útja, ha ismét sikerül hasonló vagy nagyobb mértékben mozgósítani szavazóikat, mint az a szlovák pártok esetében történt.
