Szakértők szerint a csökkenés egyik oka, hogy tavaly szeptembertől a főiskolák és az egyetemek már nem nyújthatnak ingyenes képzést a hallgatók ezen csoportjának. Az ingyenes képzés leállításáról a szlovák törvényhozás tavaly hozott döntést. Ennek az volt az előzménye, hogy az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította azt az állapotot, hogy a levelező tagozatok hallgatóinak egy része fizet a képzésért, mások pedig nem. A tandíjkötelesség, illetve -mentesség megállapítása addig a felsőoktatási intézmény hatáskörébe tartozott.
A szlovákiai felsőoktatási intézmények levelező tagozatainak jelentős részében az elmúlt két év adatait összehasonlítva 10 és 20 százalék közötti hallgatószám-csökkenés mutatható ki. A levelező tagozatokon az akadémiai évre eső tandíj megközelítőleg 300 és 1600 euró között van.
A magyar nyelvű képzést nyújtó komáromi Selye János Egyetem hallgatóinak közel 30 százaléka levelező tagozaton folytatja tanulmányait. Ezeken a tagozatokon jelenleg 700-800 euró körül mozog az akadémiai évre eső tandíj. A levelező tagozatra 2010-ben 338-an nyertek felvételt, egy évvel később ez a szám 290-re csökkent. Ez éves szinten több mint tízszázalékos visszaesést jelent.
Csiba Péter, az egyetem oktatási rektorhelyettese szerint a létszámcsökkenés mögött csak részben állhat a tandíjkötelesség, mivel náluk már a törvény megváltoztatása előtt is nagyrészt tandíjköteles volt a levelező tagozatos képzés. „Szerintem nem is annyira a tandíj összege, ami befolyásolhatta a hallgatók döntését, hanem inkább az, hogy ezt az összeget a jelenlegi gazdasági helyzetben kell kifizetni” – mondta el az MTI-nek Csiba Péter.
Mint beszámoltunk róla, hat százalékponttal nőtt tíz év alatt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Szlovákiában. Megközelítőleg minden hetedik szlovákiai rendelkezik diplomával, derül ki a 2011-es népszámlálás adataiból. Az összlakosság számához viszonyítva 13,8 százaléknyian rendelkeztek felsőfokú végzettséggel 2011-ben a 2001-es 7,8 százalékhoz képest.
Ádám Zita a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) alelnöke szerint a levelező tagozatok hallgatóinak létszámcsökkenéséhez az anyagi vonzatok mellett az is hozzájárulhatott, hogy a főiskolák és az egyetemek bizonyos irányzatú végzőseiből telített a munkapiac.
„Ez fokozottan megmutatkozik a pedagógiai szakokon végzett diákoknál. Van olyan szakpárosítás, amelyből már évek óta hiány mutatkozik, másrészt pedig például végzős óvónőből jóval több van annál, mint amennyit el lehet helyezni” – nyilatkozta az MTI-nek Ádám Zita. Rámutatott: a szakirányzatok végzőseinek kiegyenlítését egy központi koordináció megteremtése oldhatná meg. Ez hozzájárulhatna ahhoz is, hogy az elhelyezkedés miatti félelmek ne csökkentsék a felsőoktatás iránti érdeklődést.
