A „jogi szempontból láthatatlan” emberek zöme roma származású, de vannak közöttük olyanok is, akik a délszláv háborúban földönfutókká váltak, nincsenek személyi okmányaik, így jogaikat sem tudják érvényesíteni – áll egyebek között abban a jelentésben, amelyet Saša Janković ombudsman ismertetett kedden a szerb képviselőházban rendezett tanácskozáson.
A belgrádi Beta hírügynökség beszámolója szerint Slavica Đukić Dejanović, a szerb parlament elnöke kifejtette, hogy a személyi okmányok nélküliek problémáját a peren kívüli eljárásról szóló törvény módosításával kell rendezni. Ivica Dačić belügyminiszter pedig bejelentette, hogy a tárca konkrét intézkedéseket tesz azért, hogy az érintett emberek minél gyorsabban, egyszerűbben és hatékonyan személyi dokumentumokhoz juthassanak.
A „jogilag láthatatlan emberek” problémája nem új keletű Szerbiában. Tavaly Slobodan Jovanović belgrádi lakos többnapos éhségsztrájkba kezdett, mert három évig hiába próbálkozott személyi igazolványhoz jutni, ugyanis a hatóságok arra hivatkoztak, hogy nincs állandó lakóhelye, nincs lakcíme.
Februárban a szerbiai média arról számolt be, „Szerbia személyazonosító kártyákat készül kiadni a dokumentumokkal nem rendelkező polgároknak, hogy igazolni tudják állampolgárságukat, és hogy jogot formálhassanak a szavazáson való részvételre, az alapfokú egészségügyi ellátásra, az oktatásra és munkaviszony létesítésére”. Akkor Saša Janković ombudsman közölte: „Ezek a személyek Szerbia polgáraiként vannak nyilvántartva, de állandó lakcím nélkül nem kaphatnak személyi igazolványt”.
„Kezdeményezésemre módosították a személyi igazolványra és a tartózkodási helyre vonatkozó törvényt, így az érintettek (adott esetben a belgrádiak) olyan dokumentumokat kaphatnak, amelyben a belgrádi Szociális Központ címe van lakcímként feltüntetve” – mondta Janković.
Sok ember olyan „településen” él, amely hatóságilag nincs is nyilvántartva, és számos gyerek nem is kórházban jön a világra. A „jogilag láthatatlan személyek” gyakran válnak emberkereskedők áldozataivá, sokszor bántalmazzák őket, és arra is van példa, hogy szervkereskedők hálójába kerülnek.
Orhan Dragaš, a belgrádi nemzetközi biztonsági intézet igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy „a személyi dokumentumokkal nem rendelkező bűnelkövető kilétének a felderítése is megoldhatatlan akadályok elé állíthatja a hatóságokat”. Más szóval az ilyen személyek az állam és a társadalom biztonságára nézve is veszélyt jelentenek.
Vincente Deger, az EU belgrádi képviseletének vezetője egyik korábbi nyilatkozatában kijelentette, hogy Európában 8 millióra tehető azoknak a száma, akiknek nincsenek személyi dokumentumaik. A problémával tehát nem csak Szerbia kénytelen szembesülni.

Soha nem látott hadgyakorlat kezdődött a Bakonyban