Hazánkról döntenek

Az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa a mai napon hoz döntést hazánk kohéziós támogatásainak befagyasztásáról.

Mint azt korábban megírtuk, az Európai Bizottság azt javasolta, hogy függesszenek fel 495 millió euró – körülbelül 145 milliárd forint – hazánknak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeget. Az EB javaslata kedden kerül az Európai Unió pénzügyminiszterei tanácsának (ECOFIN) asztalára, de a Reuters hírügynökség brüsszeli forrásokra hivatkozva hétfőn már megírta, hogy várhatóan megszavazzák a magyar kohéziós pénzek befagyasztását.

Hogyan döntenek?

Ma az ECOFIN minősített többségi szavazással fog dönteni. A szavazatok 73,9 százaléka szükséges ahhoz, hogy a javaslatot elfogadja a tanács. A szavazatok súlyozottan vannak elosztva a tagországok lakossága alapján úgy, hogy az a kisebb lélekszámú országoknak kedvez. Így 345 szavazat jöhet össze a 27 pénzügyminisztertől, melyből 255 szavazat szükséges ahhoz, hogy egy javaslatot elfogadjanak.

A legtöbb szavazattal, 29-cel Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia rendelkezik. Magyarországnak 12 szavazata van a tanácsban, míg a legkevesebb szavazattal Málta (3) rendelkezik. Ha a javaslat így át is megy a tanácson, kérés esetén a döntés mögött kell tudniuk a teljes uniós lakosság 62 százalékát is – ellenkező esetben a tanács nem fogadja el a javaslatot.

Történetében először tarthat vissza uniós forrásokat az EU, s a keddi döntés előtt erre magas rangú brüsszeli diplomaták szerint igen nagy az esély. „Konszenzus alakult ki a Magyarországnak szánt kohéziós források felfüggesztéséről” – mondta egy diplomata a keddi ülést megelőző hétfői háttérmegbeszélések után a londoni székhelyű hírügynökségnek.

„Az üzenet egyértelmű Magyarország, de mások számára is: meg kell felelni a költségvetési kötelezettségvállalásoknak, hogy visszaszerezzük a piacok bizalmát” – érvelt egy másik diplomata, aki hozzátette, hogy szinte mind a 27 tagállam a felfüggesztés mellett van. Egy harmadik diplomata szerint az uniós források befagyasztása „nem lesz hatással” a magyar gazdaságra. „Olyan pénzekről van itt szó, melyek a jövő évtől kezdődő projektekre vonatkoznak, tehát nincs szó valós pénz visszavonásáról” – tette hozzá.

A bizottság gyakorlatilag Magyarországgal üzen azon uniós országoknak, akik nem tudják tartani a hiánycélokat. Több tagállam ugyanis komoly gondban lehet az idén (is), s azért lobbiznak, hogy a szigorú szabályozást az ő esetükben rugalmasabban kezelje Brüsszel. Spanyolország például már utalt is rá, hogy valószínűleg nem fogja tudni tartani a bizottság által korábban elfogadott 4,4 százalékos hiánycélját, mely akarat előtt várhatóan meghajol Eurócsoport. Bővebben>>>

Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára múlt hét pénteken arról beszélt, hogy az uniós pénzügyminiszterek várhatóan megszavazzák a Magyarországnak szánt kohéziós támogatások felfüggesztését, mivel „nem szokott olyan előfordulni, hogy a tanács másmilyen döntést hoz, mint amit javasol az Európai Bizottság”. Az EU soros dán elnöksége napirendre tűzte, és pozitív döntést vár kedden az unió pénzügyminisztereinek tanácskozásán.

Amennyiben az ECOFIN valóban megszavazza az EB javaslatát, úgy a magyar kormánynak az év végéig van ideje olyan intézkedéseket hozni, mellyel biztosítja a jövő évi 3 százalékos hiánycélt. Ha a tanács a későbbiekben megállapítja, hogy az érintett tagállam megtette a szükséges kiigazító intézkedéseket, akkor késedelem nélkül határoz az érintett kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetéséről.