A memoárban, amelyből a keddi egyiptomi sajtó közölt részleteket, a tavaly megbuktatott államfő elmesélte, hogy gyermekkora szegénységben telt, apja, egy egyszerű köztisztviselő, annyit sem keresett, hogy a béréből a gyermeket élelmezni tudja. Huszonegy éves korában került a hadsereg akadémiájára. Anyagi helyzete némileg javult, de öltönyre még mindig nem futotta, ezért évfolyamtársai gyakori gúnyolódásának kitéve rendszerint egyenruhában járt. Suzanne Szábettal kötött házassága is sok fejfájást okozott neki. Suzanne többször is el akart válni Mubaraktól, mielőtt elnök lett. Csak a first lady státus – amelyről semmiképpen sem akart lemondani – bírta jobb belátásra.
A könyv javarésze Egyiptom és a környező országok elmúlt évtizedeivel foglalkozik. Mubarak élete legboldogabb napjának azt tartotta, amikor kinevezték egyiptomi alelnöknek. Emlékei szerint Anvar Szadat elnök, aki kinevezte ugyan a helyettesének, nem sokra tartotta észbeli képességeit, idiótának tartotta, megalázta és sértegette őt. El akarta távolítani őt a posztjáról, de a terve nem valósult meg, mivel Szadatot közben megölték. Külön helyet kap a memoárban Moammer Kadhafi. Mubarak visszaemlékezett arra, hogyan akarta a néhai líbiai vezető Szadat gyilkosait segíteni a börtönből való szökésben. A kísérlet kudarcot vallott.
Mubarak emlékiratait egy neves újságíró vetette papírra, aki sajtóértesülések szerint 250 ezer dolláros honoráriumot kapott. A kiadás jogát egy edinburgh-i kiadó vette meg tízmillió fontért.
A volt államfő perében várhatóan június 2-án hirdetnek ítéletet. Az ügyészség halálos ítéletet kért.
origo.hu
Megkérdezték Ruszin-Szendi Romuluszt, hogy valóban dicsőítette-e Ukrajnát a NATO ülésein – videó
