A nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási folyamatát tevőlegesen is támogató EU-tagállamként Magyarország saját sikereként is értékeli a döntést, hogy Szerbia megkapja az EU-tagjelölt ország hivatalos státusát – közölte a Külügyminisztérium sajtófőosztálya pénteken az MTI-vel. Az Európai Unió állam- és kormányfői csütörtöki ülésükön nyilvánították hivatalosan is tagjelöltté Szerbiát. „Magyarország mint a térség integrációs előrehaladása mellett elkötelezett, és az érintett országok csatlakozási folyamatát tevőlegesen is támogató tagállam, saját sikereként is értékeli a döntést” – olvasható a tárca közleményében. Mint rámutatnak, Magyarország meggyőződése, hogy a balkáni térség stabilitását és jólétét leginkább a számára felvázolt, kiszámítható európai perspektíva mozdítja elő. Csütörtöki döntésükkel az európai uniós tagországok állam- és kormányfői elismerték Szerbiának az elmúlt években tett reform-erőfeszítéseit, és értékelték a szerb-koszovói párbeszéd legutóbbi eredményeit – teszik hozzá. A külügyi kommüniké szerint Magyarország a jövőben is feladatának tartja a bővítési folyamat előmozdítását, és külön figyelmet szentel a szomszédos országok csatlakozási felkészülésének. A partnerekkel egyeztetve Budapest kétoldalú alapon is kész támogatni Belgrád felkészülését a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, majd azok sikeres lebonyolítására. „Mindemellett bátorítjuk Szerbiát” – olvasható a dokumentumban -, hogy a továbbiakban is kezelje kiemelt feladatként az Európai Unió által meghatározott feltételek teljesítését.
A legtalálóbban talán a Vecernje Novosti című napilap fogalmazott: Európa megnyílt, azaz – szabadabb fordításban – Európa kitárta kapuit Szerbia előtt. Az újság ugyancsak címoldalon emelte ki Herman Van Rompuynak, az uniós kormányfői tanács elnökének a szavait, amely szerint mindez „a Belgrád és Pristina közötti párbeszédben kifejtett erőfeszítéseknek köszönhető”.
A Politika című újság tényszerűen közli a hírt: „Szerbia az EU tagjelöltje lett”. Az első oldalas, háromhasábos cikk alcíme már sokatmondóbb: „Azzal, hogy alig néhány órával az EU csúcsértekezlete előtt Szerbia és Románia aláírta a kisebbségek jogairól szóló egyezményt, elhárult a tagjelöltség utolsó akadálya is”.
A Danas című újság Megérkezett a tagjelöltség címen harangozta be első oldalán a brüsszeli hírt, megállapítva, hogy az Európai Tanács úgy döntött: Szerbia kiérdemelte az uniós tagságot. A lap kiemeli még, hogy „Brüsszelben jegyzőkönyvet írtak alá a Szerbiában élő román nemzeti kisebbség jogairól”, továbbá hogy a „csatlakozási tárgyalások kezdetét talán még az év végéig kitűzik, és ezek a megbeszélések 2013 első felében fognak megkezdődni”.
A Press című újság címoldalán csak rövidhírben tájékoztat az eseményről, az újság belső oldalain viszont annál nagyobb teret ad az eseménynek, egyetlenegy szót emelve ki a kétoldalas beszámolónak: Tagjelöltség. Az újság diplomáciai körökre hivatkozva úgy értesült, hogy „Románia azért ódzkodott a Szerbiának nyújtott támogatás megadásától, hogy kieszközöljön magának (Brüsszeltől) 3,5 milliárd eurós segélyt”.
A Blic című újság első oldalas szalagcímben közli olvasóival a tagjelöltségről szóló hírt, majd belső oldalain részletesen taglalja a tagjelölti státusz mibenlétét. Az újság úgy értesült, hogy a „csatlakozási tárgyalások kitűzésének időpontjával Brüsszel mindaddig vár, amíg Szerbiában nem zajlanak le a választások”.
„Egyértelmű elismerés”
Az, hogy az Európai Unió állam- és kormányfői megadták az EU-tagjelölti jogállást Szerbiának, az uniós integráció érdekében tett szerb erőfeszítések egyértelmű elismeréseként értékelhető – állapította meg pénteki nyilatkozatában Schöpflin György fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő, a Szerbiáról szóló európai parlamenti jelentés néppárti felelőse. Schöpflin szerint azonban Szerbiára még „nagyon hosszú és nehéz döntésekkel teli időszak” vár az uniós tagság elnyeréséig.
Miközben a szerb tagjelöltség kérdése az EU-csúcs csütörtöki nyitónapjának a fő témája volt, az Európai Parlament külügyi bizottsága szintén aznap szavazott a szerb EU-csatlakozási folyamatot értékelő jelentésről. A magyar néppárti EP-képviselő tájékoztatása szerint a nagy többséggel elfogadott dokumentum üdvözölte azokat a lépéseket, amelyeket a belgrádi kormány megtett a tagjelölti státus elnyerése érdekében, és egyben elfogadta a szerb–koszovói viszony rendezése érdekében tett szerb gesztusokat.
A jelentés ugyanakkor felhívta a figyelmet számos hiányosságra – így a korrupcióra, a nemzeti kisebbségek problémáira, a sajtószabadság ügyére, valamint a kevéssé hatékony állami struktúrára – is.
Nagy lépés, de nem korszakalkotó
Szerbia uniós tagjelölt lett, s Boris Tadic szerb elnök szerint ez nagy lépés előre, de nem korszakalkotó, az majd a teljes jogú uniós tagság megvalósulása lesz „Tanúi vagyunk a dilemmának, vajon korszakalkotó-e az uniós tagjelöltség elnyerése. Igen, nagy lépés ez előre, de nem korszakalkotó. Korszakalkotó akkor lesz majd, ha átléptük a bűvös határt, és Szerbia az EU társaságának tagjává válik, és majd ha hozzáférése lesz valamennyi uniós alaphoz” – ezeket emelte ki a szerbiai polgárokhoz intézett üzenetében pénteken Boris Tadic szerb államfő Belgrádban, az EU-csúcs csütörtök éjszakai döntése kapcsán.
„Szerbia polgárainak nagy tettéről van szó, de mostantól még sokat kell tenni azért, hogy kijelöljék a csatlakozási tárgyalások időpontját, befejezzük ezeket a tárgyalásokat és az Európai Unió tagjává váljunk” – mondta a szerb elnök. Értékelése szerint Szerbiában létre kell hozni egy „funkcionális és korszerű társadalmat, és ez a reformok lényege„. „Gratulálok a polgároknak ehhez a nagy naphoz, és hiszem, hogy még lesznek nagy napjaink” – mondta a szerb államfő és hozzátette, hogy a következő kormány feladata lesz kieszközölni a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját. Emlékeztetett arra, hogy „egyes országok hamar megtették ezt az utat, mások azonban évekig tárgyalnak, amíg megkapják ezt a dátumot”.
A szerb államelnökség épületében megtartott beszéd után Tadic sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kérdéseire. Az egyik kérdés így hangzott: vajon Szerbia jövőbeni európai útja a koszovói kérdéstől függ-e majd, tekintettel az EU közismert állásfoglalására, amely szerint olyan országok nem lehetnek uniós tagok, amelyeknek viszonyát tisztázatlan területi kérdések terhelik. Tadic erre röviden azt válaszolta, hogy „Szerbia állásfoglalása Koszovó elismerését illetően kristálytiszta”. „Nem számítok arra, hogy valamely uniós ország megkísérli ezt feltételül szabni, hisz van olyan uniós tagállam, amely nem ismerte el és nem is fogja elismerni Koszovó függetlenségét” – mondta Tadic és emlékeztetett arra, hogy sok olyan ország van, amely Szerbiához hasonló problémákkal küzd.
