Jönnek a kínai reformok

A miniszterelnök kiemelte a szocialista demokrácia kiterjesztését, a demokratikus választásokat és az emberek jogainak védelmét.

BL
2012. 03. 05. 16:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kína a gazdasági és a társadalmi fejlődés egyensúlyát szeretné elérni, és méltányosabb jövedelemelosztásra törekszik. Az állami vezetés az igazgatás megújítására készül; szolgáltatásközpontú, törvények alapján működő, tiszta kormányt ígér. A miniszterelnök szinte mindvégig a reform, a hatékonyságot jelentő változtatások szükségességét hangsúlyozta, kiemelve a szocialista demokrácia kiterjesztését, a demokratikus választásokat, a döntéshozó szervek törvényes működtetését és az emberek jogainak védelmét.

Ven harmincoldalas beszámolójában konkrétan is a túlzó költekezés megállítását ígérte olyan területeken, mint a vezetők külföldi útjai, a hivatalos autóhasználat és a fogadások, bankettek. Jobban fogják ellenőrizni az új, nagy irodaépületeket, tornacsarnokokat, stadionokat építtetőket is, és mindezekhez kapcsolódóan kiterjesztik a pénzügyi, számviteli vizsgálatokat.

Fenntartanák az alacsony születésszámot

A kormányfő az oktatás reformjára, a tehetséggondozásra, a nyugdíjrendszerre és az egészségügy kiterjesztésére, valamint a szociális ellátásra és a családtervezésre vonatkozó ez évi teendőkről is beszélt. Kiemelte, hogy emelni fogják az oktatás színvonalát és javítják a körülményeket Kína fejletlenebb térségeiben, a középső és nyugati országrészben, illetve vidéken, a távoli területeken, a nemzeti kisebbségek lakta térségekben, valamint a gyenge városi iskolákban. Ez azt jelenti, hogy ezekre a helyekre több forrást biztosítanak. A kínai kormány a szegény gyerekek oktatásának további támogatását tartja szükségesnek, és ösztönzi a magániskolák fejlesztését, a magántőke beruházásait az oktatási szektorba – hangzott el.

Az év végéig a teljes vidéki lakosságot bevonják az új nyugdíjrendszerbe, növelik a szociális támogatások és járadékok körét, kiterjesztik a társadalombiztosítás szolgáltatásait, emelik az alapnyugdíjak összegét – szerepel a kormányzati munka ismertetett teendői között. Ven megerősítette, hogy továbbra is fenn kívánják tartani az alacsony születésszámot, folytatják a családtervezési politikát, és igyekeznek a nemek felborult arányának helyzetén változtatni. Azoknak a vidéki családoknak, amelyek tartják magukat a családtervezés kormányzati politikájához, növelni fogják a juttatás összegét, és más támogatást is ígérnek.

Egészségtelen az államkapitalizmus

A kínai gazdaság stratégiailag legfontosabb ágazatait az állami tulajdonban lévő vállalatok dominálják; az állam azonban monopóliumokat épít, megfojtja a versenyt és nem biztosít egyenlő esélyeket a gazdaságban – írta Hu Su-li (Hu Shuli), a Caixin gazdasági és pénzügyi magazin alapítója és főszerkesztője a parlament ülésének kezdetére időzítve. Az amerikai Forbes magazin által a hét legbefolyásosabb kínai személyiség egyikeként számon tartott Hu úgy fogalmazott, a kelet-ázsiai országban egyre inkább teret nyerő államkapitalizmus „politikailag és gazdaságilag is egészségtelen”.

Az állami tulajdonban lévő vállalatoknak ugyan hasznos szerepük lehet a piacon, például a természetes monopóliumok léte miatt, központ általi kiépítésük és fenntartásuk viszont a piac egészséges fejlődésével megy szembe – írta. A jelenlegi helyzetből való kitörés azért nehézkes, mert „meggyökerezett érdekcsoportok uralják a piacokat”. Kínának véget kell vetnie ezen érdekcsoportok uralmának, s ragaszkodnia kell a szükséges reformok végigviteléhez, az állami vállalatoknak pedig ki kell vonulniuk a versenyágazatokból, szögezte le a főszerkesztőnő.

Sikerül-e végre a kivonulás?

Hu írásában arra is emlékeztetett: az államkapitalizmus bevezetése sosem volt cél Kínában, sőt a vezetés már 1999-ben stratégiai kiigazításokról határozott. A Kínai Kommunista Párt 15. központi bizottságának negyedik plenáris ülésén elhangzottak értelmében az állami tulajdonú vállalatokat – nagyon kevés stratégiai és nemzetvédelmi fontosságú kivétellel – minden iparágból kivonják. Hogy ez több mint tíz év után végre sikerül-e, s hogy az ország az elavult fejlődési modell helyett új növekedési útra tud-e lépni, mind attól függ, hajlandó és képes-e átalakulásra – véli Hu Su-li.

Az állami beavatkozás mértéke, valamint a jelenlegi rendszer reformja az elmúlt hónapokban többször is komoly vitához vezetett a kínai értelmiség köreiben. A kérdés a Világbank múlt héten ismertetett China 2030 című kiadványában is kiemelt helyet kapott. A jelentés készítői a kelet-ázsiai ország számára megfogalmazott tanácsok közt elsőként az állami tulajdonban lévő vállalatok reformját, a tulajdonosi struktúrák újragondolását, a közforrásokhoz való hozzáférés szélesebb körű elérhetővé tételét sürgetik. A Világbank emellett a monopolágazatok lazítását és a stratégiai fontosságú iparágakban való verseny növelését szorgalmazza.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.