Hammarberg kedden Szarajevóból Belgrádba érkezett, ahol tárgyalópartnerei előtt ismerteti az ET által elkészített jelentést, amely A háború utáni igazságtétel és a tartós béke a volt Jugoszláviában címet viseli. A Tanjugnak nyilatkozva kijelentette, a hágai Nemzetközi Törvényszék munkájának befejezése után kulcsfontosságú lesz, hogy a délszláv háborúkban érintett országokban működő bíróságok minden olyan személyt felelősségre vonjanak, aki háborús bűncselekményt követett el, az áldozatokat pedig kártalanítani kell.
Hammarberg szerint húsz évvel a délszláv háborúk után az eddigieknél „jóval többet kell tenni a kölcsönös megértésért és a megbékélésért az érintett országoknak”. Kiemelte a tanúk védelmének rendkívüli jelentőségét, fontosnak nevezte a háborúkkal kapcsolatos igazság kiderítését és annak beismerését. Úgy magyarázta, hogy az igazságfeltáró és megbékélési bizottság az 1990-es évek délszláv háborúinak történéseit dolgozná fel, „jelentésekben foglalná össze a feltárt tényadatokat, javaslatokat dolgozna ki az áldozatok kártalanítására, és kezdeményezéseket fogalmazna meg a jövőbeni viszályok elhárítására”. Thomas Hammarberg szerint egy ilyen bizottság jelentései kiindulópontul szolgálhatnának a történelem objektív iskolai tanításához is.
Az Európa Tanács emberi jogi biztosa ugyanis felfigyelt arra, hogy a közelmúlt történéseit a délszláv térségben merőben eltérő módon értelmezik és tanítják az iskolákban: Horvátország a területén lezajlott összecsapásokat „a szerb agresszorok ellen vívott honvédő és függetlenségi háborúként” dicsőíti, a szerbiai iskolákban viszont azt tanítják, hogy „a háború a Horvátországban élő szerb kisebbség megvédéséért folyt, miután Zágráb kivált Jugoszláviából”.
origo.hu
Új kullancsfigyelő alkalmazás segít a vérszívók elleni védekezésben
