Március végéig döntés fog születni + Képek

Még ebben a hónapban döntenek arról, mekkora kerettel rendelkezzen az övezet állandó pénzügyi stabilitási mechanizmusa (ESM).

Ezt Herman Van Rompuy, az európai uniós, illetve az euróövezeti országok kormányfői tanácsának elnöke jelentette be a tanács csütörtök esti brüsszeli találkozóját követően. Ezzel megerősítette azt is, hogy a pénteken befejeződő kétnapos ülésen erről a témáról nem születik döntés.

Az eredeti tervek szerint az állam- és kormányfők most határoztak volna a jelenleg 500 milliárd euróban meghatározott keret végleges nagyságáról, de Németországnak több idő kell ahhoz, hogy el tudja fogadni az értékhatár emelését. Az uniós illetékes leszögezte azt is: a jóváhagyáshoz miniszteri szint is elég, nem feltétlenül jelent újabb csúcstalálkozót.

A mechanizmus tőkeerejét a tagországok azért tartják kulcsfontosságúnak, mert azáltal lehet garantálni, hogy a görög adósságválság nem terjed át az euróövezet más országaira is.

Van Rompuy bejelentette: a tagországok megállapodtak abban is, hogy felgyorsítják a hivatalosan nyártól működő ESM állandó tőkéjéül szolgáló összeg folyósítását. Korábbi elképzelések szerint 80 milliárd eurónyi tőke közös befizetéséről van szó öt részletben.

A kétnapos brüsszeli EU-csúcstalálkozó középpontjában a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás segítésének kérdései állnak. Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso európai bizottság elnök közlése szerint az EU-tagállamok vezetői csütörtökön fontosnak tartották, hogy megtalálják az egyensúlyt a növekedés hatékonyabb ösztönzése és a pénzügyi fegyelemre irányuló törekvések között.

Szerbiában az utóbbi hónapokban aggasztó mértékben kezdett csökkenni az európai integrálódás belföldi támogatottsága, és ez külön veszélyeket hordozott magában – nyilatkozta az MTI belgrádi tudósítójának Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szerbiai parlamenti képviselője, a képviselőház integrációs bizottságának elnöke. „Több szempontból is fontos Szerbia számára az uniós tagjelöltség elnyerése: először is enélkül nem lehet kitűzni a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját, másrészt azért is fontos esemény ez, mert aggasztóan kezdett csökkenni az integráció belföldi támogatottsága és ez külön veszélyeket hordozott magában. Ami a vajdasági magyarokat illeti, számunkra az európai integráció – talán még világosabban, mint a többségi társadalom számára – azt jelenti, hogy belátható időn belül az országban a jelenlegihez képest minőségileg más lesz az életszínvonal. A csatlakozási folyamatban a VMSZ egyik legfontosabb célkitűzése lesz, hogy tevékenyen hozzájáruljon a vajdasági magyar közösség érdekérvényesítéséhez az európai integrációs folyamatban, egészen a teljes jogú tagság eléréséig” – hangsúlyozta Varga László.

A kormányfői ülés előtt tartott uniós érdekegyeztetési csúcstalálkozón valamennyi fél egyetértett abban, hogy lehetőség szerint elsőbbséget kell adni a növekedésnek és a munkahelyteremtésnek.

Az uniós tagjelöltség elnyerésével Szerbia még közelebb került annak a kérdésnek a végleges eldöntéséhez, hogy valóban az európai térségnek kíván-e tartós szereplője lenni – jelentette ki az MTI belgrádi tudósítójának adott csütörtöki nyilatkozatában Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke. „A fenti kérdés eldöntésével megszűnik majd az a kettősség is, amely – a Kelet és a Nyugat között létezve – a Balkánt és a szerb politikai életet és elitet az Obrenovics-dinasztia óta feszítette. Úgy vélem, hogy a csatlakozási folyamat fontos mérföldkövéről van szó, és az uniós tagjelölti státus elnyerésével Szerbia számára megteremtődött a lehetősége annak, hogy egyértelműen elköteleződjön a nyugati értékek és integráció mellett. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy továbbra is magunknak kell kiharcolnunk jogainkat, tőlünk függ majd, hogy ezeket a jogokat Szerbia tiszteletben tartja-e, mert az unió nem fogja ezeket folyamatosan, következetesen és azon a szinten számon kérni, ahogyan ezt mi szeretnénk” – tette hozzá Korhecz Tamás.

A csúcstalálkozó keretében, pénteken a 27 tagállam közül 25 – köztük Magyarország – vezetői aláírják a fiskális paktum néven is emlegetett új uniós szerződést, amely nagyobb költségvetési fegyelmet igyekszik garantálni a dokumentumhoz csatlakozó országokban.