Március végéig döntés fog születni + Képek

Még ebben a hónapban döntenek arról, mekkora kerettel rendelkezzen az övezet állandó pénzügyi stabilitási mechanizmusa (ESM).

TK
2012. 03. 02. 5:09
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ezt Herman Van Rompuy, az európai uniós, illetve az euróövezeti országok kormányfői tanácsának elnöke jelentette be a tanács csütörtök esti brüsszeli találkozóját követően. Ezzel megerősítette azt is, hogy a pénteken befejeződő kétnapos ülésen erről a témáról nem születik döntés.

Az eredeti tervek szerint az állam- és kormányfők most határoztak volna a jelenleg 500 milliárd euróban meghatározott keret végleges nagyságáról, de Németországnak több idő kell ahhoz, hogy el tudja fogadni az értékhatár emelését. Az uniós illetékes leszögezte azt is: a jóváhagyáshoz miniszteri szint is elég, nem feltétlenül jelent újabb csúcstalálkozót.

A mechanizmus tőkeerejét a tagországok azért tartják kulcsfontosságúnak, mert azáltal lehet garantálni, hogy a görög adósságválság nem terjed át az euróövezet más országaira is.

Van Rompuy bejelentette: a tagországok megállapodtak abban is, hogy felgyorsítják a hivatalosan nyártól működő ESM állandó tőkéjéül szolgáló összeg folyósítását. Korábbi elképzelések szerint 80 milliárd eurónyi tőke közös befizetéséről van szó öt részletben.


A kétnapos brüsszeli EU-csúcstalálkozó középpontjában a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás segítésének kérdései állnak. Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso európai bizottság elnök közlése szerint az EU-tagállamok vezetői csütörtökön fontosnak tartották, hogy megtalálják az egyensúlyt a növekedés hatékonyabb ösztönzése és a pénzügyi fegyelemre irányuló törekvések között.

Szerbiában az utóbbi hónapokban aggasztó mértékben kezdett csökkenni az európai integrálódás belföldi támogatottsága, és ez külön veszélyeket hordozott magában – nyilatkozta az MTI belgrádi tudósítójának Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szerbiai parlamenti képviselője, a képviselőház integrációs bizottságának elnöke. „Több szempontból is fontos Szerbia számára az uniós tagjelöltség elnyerése: először is enélkül nem lehet kitűzni a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját, másrészt azért is fontos esemény ez, mert aggasztóan kezdett csökkenni az integráció belföldi támogatottsága és ez külön veszélyeket hordozott magában. Ami a vajdasági magyarokat illeti, számunkra az európai integráció – talán még világosabban, mint a többségi társadalom számára – azt jelenti, hogy belátható időn belül az országban a jelenlegihez képest minőségileg más lesz az életszínvonal. A csatlakozási folyamatban a VMSZ egyik legfontosabb célkitűzése lesz, hogy tevékenyen hozzájáruljon a vajdasági magyar közösség érdekérvényesítéséhez az európai integrációs folyamatban, egészen a teljes jogú tagság eléréséig” – hangsúlyozta Varga László.


A kormányfői ülés előtt tartott uniós érdekegyeztetési csúcstalálkozón valamennyi fél egyetértett abban, hogy lehetőség szerint elsőbbséget kell adni a növekedésnek és a munkahelyteremtésnek.

Az uniós tagjelöltség elnyerésével Szerbia még közelebb került annak a kérdésnek a végleges eldöntéséhez, hogy valóban az európai térségnek kíván-e tartós szereplője lenni – jelentette ki az MTI belgrádi tudósítójának adott csütörtöki nyilatkozatában Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke. „A fenti kérdés eldöntésével megszűnik majd az a kettősség is, amely – a Kelet és a Nyugat között létezve – a Balkánt és a szerb politikai életet és elitet az Obrenovics-dinasztia óta feszítette. Úgy vélem, hogy a csatlakozási folyamat fontos mérföldkövéről van szó, és az uniós tagjelölti státus elnyerésével Szerbia számára megteremtődött a lehetősége annak, hogy egyértelműen elköteleződjön a nyugati értékek és integráció mellett. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy továbbra is magunknak kell kiharcolnunk jogainkat, tőlünk függ majd, hogy ezeket a jogokat Szerbia tiszteletben tartja-e, mert az unió nem fogja ezeket folyamatosan, következetesen és azon a szinten számon kérni, ahogyan ezt mi szeretnénk” – tette hozzá Korhecz Tamás.


A csúcstalálkozó keretében, pénteken a 27 tagállam közül 25 – köztük Magyarország – vezetői aláírják a fiskális paktum néven is emlegetett új uniós szerződést, amely nagyobb költségvetési fegyelmet igyekszik garantálni a dokumentumhoz csatlakozó országokban.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.