Mikor válhat normális országgá Szerbia?

A VMSZ elnöke szerint a katonai semlegességgel való szakítás felgyorsítaná az ország eurointegrációjának ütemét.

A politikus emlékeztetett arra, hogy Szerbia az uniós csatlakozás késedelme miatt évente egymilliárd euró vissza nem térítendő fejlesztési forrástól és további egymilliárd euró mezőgazdasági támogatástól esik el. Hangsúlyozta, hogy Szerbiának nyugatorientált, az európai és transzatlanti szövetségesi kapcsolatokat építő országgá kell válnia. A VMSZ elnöke szerint „egy normális Szerbia megteremtésének alapfeltétele az ország külügyi prioritásainak és külkapcsolatainak az újrafogalmazása”. Pásztor hangsúlyozta: valamennyi volt szocialista ország, amely belépett az EU-ba, előzőleg a NATO-hoz csatlakozott.

Sokat tett a VMSZ

Szerinte az a körülmény, hogy a vajdasági autonómia kérdése és a magyar közösség problémái európai szintű parlamenti dokumentumokban is megjelentek, annak köszönhető, hogy a „VMSZ az elmúlt négy évben szerteágazó kapcsolatrendszert épített ki az Európai Unió és az Európa Tanács tagállamaival és intézményeivel”. Pásztor úgy vélte, hogy a „vajdasági érdekek, a mezőgazdasági termelők igényei, a kisebbségi problémák és a helyi szintű fejlesztési kérdések egyidejű képviseletét egyetlen más politikai erő sem fogja felvállalni” a Vajdasági Magyar Szövetségen kívül.

A VMSZ elnöke szerint pártja az európai értékek, a vajdasági érdekek és a magyar közösség képviselete mellett elkötelezett politikai erő. „Pártunk a következő parlamenti ciklusra is elvszerű, hiteles és megalkuvást nem tűrő kiállást ígér célkitűzései mellett” – fogalmazott Pásztor, összefoglalva a szervezet választási programjának fontosabb pontjait.

Szembe kellene nézni a valósággal

Szerbia számára megkerülhetetlen kérdés Koszovó. Pásztor úgy véli, súlyos probléma, hogy Belgrád nem tud szembenézni a valósággal. Leszögezte: „Szerbia mindaddig nem tud normális országgá válni, amíg nem képes szembenézni a koszovói valósággal. A választások után felálló kormánynak ezért haladéktalanul hozzá kell látnia a Pristinához fűződő kapcsolatok normalizálásához.” Tarthatatlannak nevezte, hogy a Koszovóra fordított állami források éves összege nagyságrendileg megegyezik Vajdaság költségvetésével, ezért az új kormányzattól elvárják, hogy „a Koszovóba irányuló költségvetési kiadásokat hozza összhangba a Szerbiához lojális koszovói polgárok lélekszámával”.

Nyilatkozatában Pásztor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „a központosított államszemléletet tükröző alaptörvényi rendelkezések újragondolására gazdaságfejlesztési és népességpolitikai szempontból van szükség… A VMSZ hosszú távú célja, hogy Vajdaság törvényhozói, végrehajtási és részbeni igazságszolgáltatási autonómiával rendelkezzen” – mondta. A magyar és a szerb nép múltjával kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében Pásztor István szükségesnek tartja, hogy a „2012–16-os parlamenti ciklus végére szülessen egy magyar–szerb parlamenti nyilatkozat a második világháború tragikus eseményeivel kapcsolatban, és épüljön meg egy közös emlékhely”.