A halálos ítéleteket szombaton hajtották végre a nemzetközi tiltakozások ellenére. A tekintélyes moszkvai üzleti-politikai napilap, a Kommerszant hétfői számában Mihail Barsevszkij, az orosz kormány legfelsőbb bírósági képviselője azt feltételezi, a fehérorosz elnök attól tartott, kiderül, hogy a vádlottak nem önként tettek beismerő vallomást. Szerinte az egész ügy „szaglik”: a bíróság ítélete és a végrehajtás is elsietettnek tűnik. Andrej Iszajev, a kormányzó Egységes Oroszország (JeR) egyik magas rangú tisztségviselője szintén úgy foglalt állást, hogy helyesebb lett volna a halálos ítéletet életfogytiglanra változtatni.
Nem fontos a Nyugat
A Kommerszant emlékeztet arra, hogy Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes nemrég kiállt Minszk mellett.
Leonyid Szluckij, a duma Független Államok Közösségével foglalkozó bizottságának elnöke a lap kérdésére válaszolva előrebocsátotta ugyan, hogy a fehérorosz hatóságoknak nem kellett volna elsietniük a halálos ítéletek végrehajtását, mindazonáltal kijelentette, hogy „még ha nem is mindenben egyezik álláspontunk (Minszkkel), konstruktív támogatást kell egymásnak nyújtanunk”.
Olga Abramova fehérorosz politológus az ügy hátteréről a Kommerszantnak azt mondta: Alekszandr Lukasenka elnöknek nincs különösebb szüksége arra, hogy rendezze kapcsolatait az Európai Unióval, amely ezt felajánlotta az államfőnek, cserébe a metrórobbantás miatt kiszabott két halálos ítélet végrehajtásának leállításáért. Amíg olcsó földgáz és kőolaj formájában támogatásban részesül Oroszországtól, addig nem fontos számára a nyugati tőkeinjekció – tette hozzá.
Az anya nem hiszi
A minszki metróhálózat legforgalmasabb állomásán tavaly áprilisban történt robbantásnak 15 halálos áldozata és több mint 200 sebesültje volt. A merénylet után nem sokkal a fehérorosz hatóságok őrizetbe vettek két 25 éves fiatalembert, s a kormány „belső és külső ellenségeinek” tulajdonították a merényletet. A két vádlott – jogvédő szervezetek szerint erőszak hatására – beismerte a bűncselekményt, ám a bíróság semmilyen indítékot nem tudott megállapítani. A tárgyalás során az ügyészségnek nem sikerült egyetlen tárgyi bizonyítékkal sem alátámasztani a vádpontot. A két vádlott egyike, Vladiszlav Kovaljov a per során visszavonta vallomását, társa, Dmitrij Konovalov azonban kitartott mellette.
Az Izvesztyija című orosz lap hétfőn interjút közölt Kovaljov édesanyjával. Ljubov Kovaljova utoljára március 11-én, vasárnap láthatta fiát, de nem tudta, hogy az lesz az utolsó alkalom. Fia kivégzéséről március 16-án kapott értesítést. Az anya már korábban a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult az ítélet ellen, mert meggyőződése, hogy fia nem követhette el a merényletet. Mint az Izvesztyijának elmondta: a vizsgálat során nem vették figyelembe az ő vallomását, fiát pedig fenyegetéssel kényszerítették, hogy tegyen vallomást társa ellen. Az anya abban reménykedik, kiadják fia holttestét, hogy eltemethesse őt.
Széles körű tiltakozás
A novemberben kihirdetett halálos ítéletek hallatán számos kormány és jogvédő szervezet tiltakozott. A német kormány legutóbb pénteken intette óva a minszki vezetést az ítélet végrehajtásától. A fehérorosz állami televízió két nappal korábban jelentette be, hogy Lukasenka elnök elutasította a két halálraítélt kegyelmi kérvényét. A kivégzések hírére szombaton este Moszkvában többen mécseseket és virágokat vittek a fehérorosz nagykövetség elé.
A Nyugat-Európától egyre inkább elszigetelődő Fehéroroszország az utolsó európai állam, amely még alkalmazza a halálbüntetést. A kivégzetteket névtelen sírba temetik és nem értesítik a rokonokat a sír helyéről.
origo.hu
Vége a nyárias időnek: Mutatjuk hol számíthatnak zivatarra és jégesőre
