Orbán Viktor visszautasította azt a kritikát, miszerint a meghozott új törvények ellenkeznek az európai szellemiséggel. Szerinte nem a magyar kormány, hanem az Európai Bizottság demokratikus legitimitása kérdéses, az unió kormányának számító testületet ugyanis nem a nép választotta meg.
„Ezt vitassuk meg a jövőben”
„Ami a konkrétumokat illeti, engedjék meg, hogy elkerüljem azt a vitát, amit a konkrét kérdésekben kell lefolytatni a bizottsággal. Nekünk nincs vitánk a bíróság függetlenségéről” – mondta még januárban az Európai Parlament plenáris ülésén Orbán, aki szerint a bírók nyugdíjkorhatárának kérdése nem igazságszolgáltatási kérdés, hanem nyugdíjrendszerbeli – ez utóbbi pedig szerinte már fenntarthatatlan volt. Egyszerűen csak egységesítettük a nyugdíjkorhatárt, valakinek ettől emelkedett, valakinek ettől csökkent a korhatára – tette hozzá.
A jegybanki függetlenség kérdésében támadt kifogások majd’ mindegyike nyitott fülekre talált a magyar kormánynál, egyvalamiben azonban éles konfliktus van: hogy a jegybank vezetése tegyen-e esküt az alkotmányra, „ezt vitassuk meg a jövőben” – szorgalmazta.
Ami a régi és az új alkotmányt illeti: a régi szerinte nem volt képes megvédeni a magyarok vagyonát, az egyén szabadságát, a kisebbségi jogokat, az új viszont ezeket megfelelően orvosolja.
„Nincs elvesztegetni való időnk”
Mint az MNO beszámolt róla, a magyar kormány álláspontját Navracsics Tibor kormányfőhelyettes képviselte, amikor Magyarországról vitáztak az Európai Parlament alapjogi bizottságában még február elején. A bizottsági vitában először Neelie Kroes, a digitális és médiaügyekkel foglalkozó uniós biztos kapott szót. A médiabiztos továbbra is komoly aggályokat fogalmazott meg Magyarországgal kapcsolatban: ezek tények, nem pedig feltételezések – mondta. A problémás pontok között említette a központi bankot, a bírók nyugdíjkorhatárát és az adatvédelmi biztossal kapcsolatos aggályokat. A demokrácia állapotával, a politikai struktúra problémáival van gond.
Az új médiatörvénnyel kapcsolatban akkor megjegyezte: a magyar hatóságoknak pozitív jelzéseket kell küldeniük a befektetők felé, ők ezzel csak nyerhetnek. A sajtószabadság fenyegetését szélesebb kontextusban kell értelmezni Magyarországon – mondta a biztos. Egy meg nem nevezett ismerőse elmondása alapján Kroes úgy fogalmazott: a rendőrség megfigyeli a kisebbségeket, akik közül emiatt sokan azon gondolkoznak, hogy elhagyják az országot.
Felidézte továbbá annak a munkacsoportnak a vizsgálatát is, amely szerint Magyarországon potenciális veszély leselkedik a sajtószabadságra. Kroes szerint a magyar kormánynak erre a jelentésre gyorsabban kell reagálnia, és többet kell tennie a sajtópluralitásért. Kifejezte még azt is: reméli, hogy a magyar hatóságok elfogadják azokat a konkrét ajánlásokat, amiket az Európa Tanács megfogalmaz majd Magyarországnak. Neelie Kroes végül azt mondta, „nincs elvesztegetni való időnk”.
Elkötelezettek a demokrácia iránt
Navracsics Tibor válaszában kifejtette: a mai magyar kormányt támogató pártok elkötelezettek a demokrácia iránt mind intézményi, mind tartalmi szinten. Előbbiről így szólt: léteznek a demokrácia intézményei, amelyek csontvázát adják egy demokráciának, ezek mellett az új alaptörvénnyel és a sarkalatos törvényekkel orvosoltuk Magyarország gazdasági, társadalmi és politikai válságát. „Vagyis nemcsak hogy Magyarország jogállam és demokrácia, de működnek a fékek és ellensúlyok is”, példaként a médiatörvényt alkotmányellenesnek nyilvánító AB-t említette. A teljes cikket ide kattintva olvashatják >>>
Már nincs messze
Megírtuk azt is, Szájer József magyar európai parlamenti (EP) képviselő azt várja, hogy a budapesti kormány és az Európai Bizottság hamarosan megegyezik azokban a kérdésekben, amelyekkel kapcsolatosan az uniós szerv kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett, így a központi bank és az igazságszolgáltatás függetlenségének ügyében.
