A legfelső bíróság a bírák és ügyészek szakmai szervezetének javaslatára kért normakontrollt. A román képviselőház február végén fogadott el törvényt a volt román kommunista tisztségviselők átvilágításáról. A jogszabály öt évre eltiltja a közélettől azokat, akik a Román Kommunista Pártban vezető funkciókat töltöttek be központi és megyei szinten. A parlament már 2010-ben is megszavazta ezt a törvényt, ám azt is visszautasította az alkotmánybíróság.
Az alkotmánybíróság mostani döntésének indoklását később hozza nyilvánosságra.
Az óvás beterjesztését a legfelső bíróság azzal indokolta, hogy álláspontja szerint a lusztrációs törvény a kollektív felelősség és kollektív bűnösség elvére épül, és sérti az ártatlanság vélelmének alkotmányos előírását. Az indoklás külön kitér arra, hogy a törvény kollektív büntetésben részesíti azokat, akik ügyészként dolgoztak 1989 előtt, és korlátozza azon alkotmányos jogukat, hogy köztisztségeket töltsenek be.
A lusztrációs törvény idei változatát Máté András, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselőjének javaslata alapján terjesztették ki a kommunista ügyészekre is. A képviselő indoklásképpen akkor azt mondta, „azoknak az ügyészeknek, akik részesei voltak az 1989 előtti elnyomó rendszernek, akik például az 1987-es brassói felkelés résztvevőinek ügyében vizsgálódtak, nincs helyük a közéletben”.
A kormány fő erejét alkotó Demokrata Liberális Párt (PDL) elnöke, Emil Boc azonban a kiegészítést az RMDSZ bosszújaként értelmezte, amivel Monica Macoveinek, a PDL – ügyészmúlttal rendelkező – európai parlamenti képviselőjének törlesztett, amiért az igazságügy-miniszteri mandátuma idején nyilvánosan korrupcióval gyanúsította az RMDSZ egyes vezetőit.
Az Agerpres hírügynökség szerint a lusztrációs törvény 165 bírát és ügyészt érintett volna, köztük a legfelső bíráság elnökét, Livia Doina Stanciut is.
