„Tíz évvel a tálibok elűzése után általános jelenséggé vált a nők elleni erőszak” – írta beszámolójában a szervezet, amely szerint a sors kegyetlen iróniája, hogy „az igazságszolgáltatást arra használják, hogy nőket és lányokat börtönözzenek be olyasmiért, aminek nem is szabadna a bűncselekmény kategóriájába tartoznia”.
A két leggyakrabban emlegetett „erkölcsi bűn” a házasságtörés, illetve az otthonról való elmenekülés.
A HRW rámutatott, hogy Afganisztánban a férj családja gyakran az őket ért sérelem megbosszulásának eszközeként használja a házasságtöréssel való vádaskodást, holott annak sok esetben nincs valóságalapja.
A szervezet emellett hangsúlyozta, hogy a legtöbb nő azért menekül el otthonról, mert férje vagy annak családja rosszul bánik vele. Az otthon elhagyását egyébként az afgán büntető törvénykönyv nem is nevezi bűncselekménynek.
A HRW becslése szerint mintegy 400 nő ül börtönben morális vétkekért Afganisztánban. A nemzetközi emberjogi szervezet közülük ötvennyolccal készített interjút.
A nők elleni erőszak gyakori jelenség vidéken, ahol a szokásjog határozza meg a mindennapi életet.

Orbán Viktor újabb jelentős béremelést hagyott jóvá, amely sokaknak okoz majd örömet