Andor László, a témáért felelős biztos hangoztatta, hogy a munkavállalók kihelyezésének lehetősége előnyére válhat az uniós munkaerőpiac alakulásának és a vállalatoknak is, de nem járhat azzal a következménnyel, hogy mellőzik a minimális szociális normák betartását. A téma legalább egymillió munkavállalót érint az unióban, és a bizottság szerint „a foglalkoztatási feltételekre és munkakörülményekre vonatkozó minimumkövetelményeket (…) gyakran nem tartják be” ezen alkalmazottak tekintetében. A munkavállalók egyes ágazatokban, különösen az építőiparban sok esetben „nem élveznek teljes körű jogokat, például a fizetés vagy a szabadság szempontjából”, ezért a mostani javaslattal a bizottság „szigorítaná a felügyeletet és a követelményeknek való megfelelést, valamint javítaná a meglévő szabályok gyakorlati alkalmazását”.
Ezek a munkavállalók sokszor nem kapnak akkora fizetést, amekkorára jogosultak lennének – fogalmazott a magyar biztos. A kiküldetéssel a bizottság vizsgálatai szerint a látszólag külföldi székhellyel rendelkező vállalatok úgy is visszaélhetnek, hogy ily módon kevesebb munkáltatói járulékot és egészségügyi hozzájárulást kelljen fizetniük. Az uniós végrehajtó szerv egy új rendeletet is előterjesztett „azzal a határozott üzenettel, hogy a munkavállalók jogai vagy a sztrájkszabadsága egyenlő elbánásban részesüljön a szolgáltatásnyújtás szabadságával”.
Kommentálta az új javaslatokat José Manuel Durão Barroso, a bizottság elnöke is, aki azt hangoztatta, hogy „az Európai Bizottság konkrét lépéseket tesz arra, hogy kiküszöbölje az elfogadhatatlan visszaéléseket. Gondoskodni akarunk arról, hogy a kiküldetésben lévő munkavállalók egész Európában teljes körűen élvezhessék szociális jogaikat”.
Ha tisztességes a verseny
A foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi összetartozásért felelős Andor László egyebek között azt hangsúlyozta, hogy az unión belüli az egységes piac „csak úgy tud hatékonyan működni, ha tisztességes a verseny”. A most bejelentett javaslatok szerinte „mindenki számára egyértelművé teszik a külföldre küldött munkavállalókra vonatkozó szabályokat, és gyakorlati biztosítékokat vezetnek be a szociális dömping és a rossz munkakörülmények ellen, különösen az építőiparban, ahol a legjelentősebb a munkavállalók külföldi kiküldetése, és a legnagyobb a visszaélésekről szóló jelentések száma”.
A javasolt jogszabály az eddiginél magasabb követelményeket állít fel a munkavállalók és a vállalatok tájékoztatására a velük kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről, egyértelmű szabályokat fogalmaz meg a kiküldetésért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről, igyekszik megakadályozni a kiküldetést a foglalkoztatási szabályok kijátszására használó „postafiókcégek” elterjedését, és javítja a munkavállalók jogainak érvényesítését.
A bizottság adatai szerint a munkavállalókat legnagyobb arányban kiküldő uniós tagállamok Lengyelország, Németország, Franciaország, Luxemburg, Belgium és Portugália. Fontos tudni azonban, hogy a kiküldött munkavállalók nem lépnek be a fogadó ország munkaerőpiacára, mivel továbbra is küldő tagállamuk vállalatának alkalmazottai maradnak.
