„Sok időnek kell még eltelnie, amíg a mianmari emberek – főként a konfliktus sújtotta övezetekben élők – is részesülhetnek közelmúltban megígért reformokból. A nemzetközi közösségnek nem szabad elbizakodottnak lennie az emberi jogok állapotával kapcsolatban” – mondta Elaine Pearson, a szervezet ázsiai ügyekért felelős igazgató-helyettese.
A főként a többségében keresztény kacsinok lakta északi hegyvidéki régióban, Kacsinban elkövetett súlyos jogsértések beárnyékolják a kormány elkötelezettségét a demokratikus reformok mellett, amelyekkel a nyugati szankciók visszavonását, valamint az ország nagyobb nemzetközi elismerését szeretné elérni a vezetés.
A Burmaként is ismert államot fél évszázadon keresztül katonai junta vezette, amely tavaly átadta a hatalmat egy névleg polgári kormánynak, amely nagy részben nyugalmazott katonatisztekből és az előző rezsim funkcionáriusaiból áll. Ennek ellenére az elnök, Thein Szein a Nyugat számára is meglepő intézkedéseket hozott: megnyitotta például a jövő hónapban tartott időközi választásokat az ellenzék előtt, illetve szabadon engedett több száz politikai foglyot.
Kacsinban azonban tavaly júniusban újrakezdődtek a csaknem két évtizede szünetelő harcok, s csaknem 30 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát. A Human Rights Watch megfigyelői szerint a katonák többször megkínozták vagy halálosan megfenyegették a helyi lakosságot, hogy információkat csikarjanak ki belőlük a lázadók hollétéről. A hadsereg ezenkívül fizikai munkára kényszerített 70 éves férfiakat, és a frontra küldött harcolni 14 éves fiúkat.
origo.hu
Orbán Viktor azonnali kérdésekre válaszol az Országgyűlésben – élőben az Origón
