Továbbra sem vizsgálhatják a pakisztáni elnök ügyeit

„Azt tanácsolom a bíróságnak, hogy legyen türelemmel, és hagyja, hogy a pakisztáni emberek döntsenek az ügyben” – mondta kormányfő.

A legfelsőbb bíróság korábban több végzésében is arra szólította fel Gilánit, hogy lépjen kapcsolatba a svájci hatóságokkal az Aszif Ali Zardari elnök elleni korrupciós ügyek újbóli kivizsgálása érdekében, de Giláni visszautasította ezt, Zardari mentelmi jogára hivatkozva. Viszontválaszában Giláni a kérdés parlament elé utalását kérte a bíróságtól. „Azt tanácsolom a bíróságnak, hogy legyen türelemmel, és hagyja, hogy a pakisztáni emberek döntsenek az ügyben” – írta.

A döntések elutasítása miatt eljárás indult Giláni ellen. Ha bűnösnek találják, távoznia kell tisztségéből, s akár fél év szabadságvesztésre és közhivatal viselésétől való ötévi eltiltásra is számíthat, ami könnyen politikai zűrzavarhoz vezethet a dél-ázsiai országban. A múlt héten Giláni azt mondta, inkább vállalja a büntetést, minthogy „megsértse az alkotmányt”.

Aszif Ali Zardari elnököt azzal vádolják, hogy az 1990-es években közel 60 millió dollárnyi közpénzt utalt át svájci bankszámlákra, amiért ez idáig mentelmi joga miatt nem vonták felelősségre. A legfelsőbb bíróság azonban 2009-ben eltörölte a politikusokat, így Zardarit a büntetőjogi felelősségre vonástól védő általános amnesztiatörvényt, így szabaddá vált az út a képviselők elleni büntetőeljárás indítása előtt.