Janukovics az ITAR-TASZSZ hírügynökségnek hétfőn adott interjúban beszélt erről. Nyilatkozata egy nappal Vlagyimir Putyin leköszönő orosz miniszterelnökkel és megválasztott államfővel tartandó moszkvai találkozója előtt hangzott el.
Janukovics azt mondta, hogy a két államnyelv bevezetésében „érdekelt Ukrajna, érdekeltek az emberek, és érdekelt a két nyelven – ukránul és oroszul – beszélő lakosság”. Az államfő szerint ezt a kérdést mindenképpen rendezni kell törvényi szabályozással. Rámutatott arra, hogy számos európai országban két vagy három hivatalos nyelv van, s Ukrajnában is vannak olyan régiók, ahol egyszerre három vagy négy nyelven beszélnek, az ott élők számára pedig meg kell teremteni a lehetőséget az anyanyelvi oktatásra.
„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy megőrizzük az Ukrajnában élő népek kulturális örökségét” – mondta az elnök.
Janukovics nyilatkozata máris komoly vitákat vált ki Ukrajnában. Ellenzéki pártok kedden felháborodással és határozott elutasítással reagáltak az államfő kezdeményezésére. A Mi Ukrajnánk (NU) párt elítélte, „állam- és ukránellenesnek” minősítette az államfő nyilatkozatát, amellyel szerinte Janukovics tetszelegni akar Moszkva előtt, és ismét orosz gyarmattá akarja tenni Ukrajnát.
A Julija Timosenko Tömbje (BJuT) pártszövetség idézte a bebörtönzött pártelnök és volt miniszterelnök nyilatkozatát, amely szerint Viktor Janukovics minden választás előtt „leporolja a kétnyelvűség naftalinos ötletét, és rátukmálja azt az ország egy részére”. „Nagyon fájdalmas számomra a kacsanovszki börtön rácsai mögül nézni azt, ahogyan a nyelv kérdése ismét az emberek megvezetését szolgáló váltópénzzé válik” – közölte Julija Timosenko.
Natalija Vitrenko, az Ukrán Haladó Szocialista Párt (PSZPU) elnöke „olcsó populizmusnak” nevezte az elnök nyilatkozatát. Felhívta a figyelmet arra, alkotmányt kell módosítani ahhoz, hogy hivatalos nyelvvé tegyék az oroszt is.
Ezzel egyetértett Alekszandr Jefremov, a kormányzó Régiók Pártjának (PR) frakcióvezetője is, és kételyeinek adott hangot azzal kapcsolatosan, hogy a 450 fős ukrán parlamentben kapna-e kétharmados támogatottságot egy ilyen javaslat. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a pártja kidolgozta az európai kisebbségi nyelvi charta érvényesítését célzó törvénytervezetet, amely a velencei bizottság javaslatainak figyelembe vételével készült.
Volodimir Litvin parlamenti elnök kijelentette, hogy a törvényhozás rövid távú tervei között nem szerepel az orosz nyelv államivá tételéről szóló törvénytervezet.
origo.hu
A klímák után a hűtőket is betiltaná az EU
