„A bíróság nem talált bizonyítékot arra, hogy a vád kötelezettségmulasztást követett volna el” – jelentette ki a hadbíró, Denise Lind ezredes Manningnek a marylandi Fort Meade-ben megtartott, harmadik előzetes meghallgatásán.
A közlegény védője arra hivatkozva kérte a védence ellen felhozott 22 – köztük az ellenség segítésére vonatkozó – vádpont ejtését, hogy a katonai ügyészség a bírósági tényfeltárás szakaszában elmulasztotta kulcsfontosságú iratok átadását, és ezzel megsértette a haditörvényszéki szabálykönyvet.
Az Egyesült Államok történetének legnagyobb titkosirat-kiszolgáltatási perében a 24 éves Manning, ha elítélik, az ellenség segítéséért életfogytiglanit kaphat (az ügyészség nem kérte a halálbüntetés kiszabását). Ha rábizonyítják a többi vádpontot is, akkor további 150 évi szabadságvesztésre ítélhetik. A közlegényt 2010 májusa óta tartják fogva.
Manning a letartóztatásáig hírszerzési elemzőként szolgált egy bagdadi amerikai bázison. Azzal vádolják, hogy az ottani számítógépekről titkos szöveges és képi információkat töltött le – köztük diplomáciai sürgönyöket –, amelyeket átjátszott a WikiLeaks kiszivárogtató portálnak.
Az előzetes meghallgatás során a vád azzal érvelt, hogy eleget tesz a bizonyítékok átadására vonatkozó kötelezettségeinek és hogy a per kezdetéig még mindig van idő arra, hogy anyagot szolgáltassanak a védelemnek.
A háromnapos meghallgatás második napján a bíró elutasította a védelemnek az a kívánságát is, hogy betekintést kaphasson annak a virginiai Alexandriában zajló nagyesküdtszéki eljárásnak a dokumentumaiba, amelynek célja, hogy bíróság elé állítsák Julian Assange-ot, a WikiLeaks alapítóját. Elrendelte ugyanakkor hogy vizsgálják meg: elhangzott-e ott olyan tanúvallomás, amely a vádlott védelmére felhasználható lenne.
A Manninggel rokonszenvezők álláspontja szerint a katonát a fogva tartása alatt azért részesítették különösen rideg elbánásban, hogy az amerikai kormány fő célpontjának tekintett Assange ellen valljon.A védelem kedden azt kérte az ügyészségtől, hogy hozza nyilvánosságra: a szakértők szerint pontosan mekkora kárt okozott az amerikai nemzeti érdekeknek a Manning-féle kiszivárogtatás. Az ügyvéd szerint ugyanis ennek ismerete alapvető ahhoz, hogy a katona igazságos ítéletet kapjon, ha bűnösnek találják. Ennek a bíró helyt adott.
A vád szerint Manning segítette az ellenséget, vagyis az al-Kaidát és a terrorszervezet Arab-félszigeten aktív ágát azzal, hogy közvetve, a WikiLeaks portálon keresztül kommunikált vele. A védelem azt állítja, hogy Manning sohasem lépett közvetlen kapcsolatba az al-Kaidával, nem regisztrált dzsihadista weboldalakra, és nem vitatta meg az amerikai külpolitikai kéréseit egyetlen olyan személlyel sem, aki kapcsolatban áll az al-Kaidával.
