Rasmussen elmondta, hogy meghívták Oroszországot arra az Afganisztán-tanácskozásra, amelyet az egy hónap múlva tartandó chicagói NATO-csúcstalálkozóhoz kapcsolódóan rendeznek meg kibővített körben: a NATO-tagok mellett az afganisztáni nemzetközi haderőhöz (ISAF) hozzájáruló többi ország, valamint más államok és nemzetközi szervezetek részvételével.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyanakkor újságíróknak nyilatkozva elégedetlenkedett amiatt, hogy Moszkva nem állandó meghívottja az ISAF-körben rendezett tanácskozásoknak. Rasmussen szerint azonban Oroszország kiemelt partner Afganisztán ügyében is. Felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország az egyetlen olyan állam, amelynek „saját NATO-tanácsa van”. A NATO–orosz kapcsolatok intézményesítéséről éppen 15 éve döntöttek, a NATO–Oroszország Tanácsot pedig tíz esztendővel ezelőtt hozták létre. Az együttműködés keretében folyamatosan foglalkoznak Afganisztánnal is – mondta a főtitkár.
Oroszország lehetővé teszi saját területén, illetve területe fölött a vasúti és légi utánpótlás szállítását Afganisztánba – és a legújabb felajánlás értelmében immár visszaúton is –, emellett pedig közreműködik az afganisztáni eredetű kábítószer kereskedelme elleni küzdelemben. Rasmussen még a Lavrovval való megbeszélés előtt, az ülés megnyitásakor elhangzott bevezetőjében elismerte, hogy a rakétavédelmi együttműködés ügyében egyelőre nem jutottak megállapodásra Moszkvával. „Miközben a párbeszéd nem mindig könnyű, továbbra is keressük a lehetőségeket” – mondta.
Sajtótájékoztatóján a NATO-főtitkár jelezte, hogy a május 20-án és 21-én tartandó chicagói csúcshoz kapcsolódó, Afganisztánnal foglalkozó értekezleten összesen mintegy hatvan ország, illetve nemzetközi szervezet vesz majd részt. Beszámolt arról, hogy a nemzetközi erők eddig az afgán hadsereg és rendőrség összesen mintegy 330 ezer tagját képezték ki. Megerősítette, hogy a nemzetközi erőket 2014 végéig kivonják a közép-ázsiai országból. Lavrov azon kritikájára reagálva, hogy ez „mesterséges határidő”, Rasmussen hangsúlyozta: a felelősségátadási menetrendet alaposan végiggondolták, a lehetőségeket elemezték, és az afgán vezetés is a 2014-es kivonási dátumot szorgalmazza.
„Hatékony afgán biztonsági erőket akarunk hátrahagyni”
Az atlanti szövetség főtitkára kitért arra, hogy stratégiai megállapodást készítenek elő Afganisztánnal a 2014 utáni időszakra nézve. Az országot nem hagyják magára, de a súlypont immár a tanácsadáson lesz. „Mindazonáltal – tette hozzá – a nemzetközi közösségnek kötelessége, hogy gondoskodjon a fenntartható és hatékony afgán biztonsági erők finanszírozásáról. Ebben a NATO kész tisztességes részt vállalni, de a feladat az egész nemzetközi közösségé” – hangsúlyozta. Mint megjegyezte, számítanak Oroszország, Kína és mások hozzájárulására is. „Nem biztonsági vákuumot, hanem hatékony afgán biztonsági erőket akarunk hátrahagyni” – fogalmazott a főtitkár.
Rasmussen a sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy a NATO mandátuma csak Afganisztánra terjed ki, ezért Pakisztánban nem folytat műveleteket. Pakisztánra a NATO partnerként számít, de két gondja van az országgal. Az egyik az Afganisztánba vezető tranzitút ügye. Az utat hónapokkal ezelőtt egy szerencsétlen katonai incidens nyomán zárta le Pakisztán. „Reméljük, hogy Pakisztán a lehető leghamarabb újra megnyitja ezt az utat” – fogalmazott Rasmussen. A másik problémát abban jelölte meg, hogy az Afganisztán ellen támadásokat végrehajtó terroristák biztonságos menedéket lelnek Pakisztánban. Felszólította az országot, hogy fokozza a küzdelmet a terroristák ellen.
„Az afgán kormányerők napról napra jobban meg tudnak birkózni a veszélyekkel és a nehézségekkel – mondta újságíróknak Rasmussen szerdán Brüsszelben, amikor megérkezett az atlanti szövetség külügy- és védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozása nyitóülésére.
Alexander Vershbow NATO-főtitkárhelyettes korábban azt nyilatkozta, bár a szervezet katonai erőinek Afganisztánból való folyamatos kivonásával és 2014 után a hatalom teljes átadásával számol, az ország ma még nincs felkészülve a szövetséges haderő távozására.
