Irán, illetve az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország) és Németország tárgyalóküldöttségei délelőtt kezdték meg egyeztetéseiket.
Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a 15 hónapi megszakítás után újrakezdett egyeztetések első fordulója után kijelentette, hogy a tárgyalások „építő jellegűek és hasznosak voltak”. Mindazonáltal hozzátette, hogy a bagdadi tárgyalásokon már „egészen konkrét előrelépést kell elérnünk”.
„Azt reméljük, hogy a következő tárgyalások eredményeképpen konkrét lépések történhetnek egy olyan, átfogó tárgyalásos megoldás irányában, amely helyreállítaná a nemzetközi bizalmat az iráni nukleáris program kizárólagosan békés jellege vonatkozásában” – mondta Ashton a sajtónak.
Ashton, mint mondta, Szaid Dzsalili iráni főtárgyalóval folytatott megbeszélésein ezt világosan kifejtette, „és ő ezt megértette és egyet is értett” a célkitűzéssel.
A további tárgyalásokat „a fokozatos megközelítés és a viszonosság elve kell vezesse” – folytatta. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi közösség kész megjutalmazni Iránt, ha Teherán eloszlatja azokat a félelmeket, hogy nukleáris programját atomfegyver előállítására használhatja – fűzte hozzá.
Szaid Dzsalili szintén előrelépésnek nevezte az isztambuli megbeszéléseket, amelyek során – mint mondta – voltak nézeteltérések, de fontos pontokban sikerült egyetértésre jutni.
Az iráni főtárgyaló hangsúlyozta, hogy a további tárgyalásoknak olyan bizalomépítő lépésekre kell épülniük, amelyek az irániak bizalmát is fokozzák, beleértve a nukleáris kérdéseket is.
Emellett hangsúlyozta, hogy a Teherán elleni szankciók feloldása is az együttműködés része kell legyen.
Még napközben az Európai Unió egy szóvivője azt mondta, hogy a Teherán vitatott atomprogramjáról újrakezdett tárgyalások sokkal biztatóbbak, mint a legutóbbi, kudarccal végződött próbálkozás. Michael Mann, Ashton szóvivője szerint az egyeztetéseken „kedvező légkör” uralkodott, „ellentétben azzal, ami legutóbb volt” 2011 januárjában, s mint mondta, „kialakulóban vannak a további tárgyalások elvei”.
Ezt az orosz delegációt vezető Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes is megerősítette.
Michael Mann azt is elmondta, hogy a nyugati tárgyalófelek mindegyike jelezte, élükön az Egyesült Államokkal, hogy készen áll a helyszínen kétoldalú megbeszélést is folytatni Irán képviselőivel. Hírügynökségi jelentések szerint azonban az iráni főtárgyaló kisvártatva úgy nyilatkozott, hogy visszautasította az amerikaiak kétoldalú megbeszélésre irányuló megkeresését.
A nyugati államok azzal gyanúsítják az Iránt, hogy atomfegyver létrehozására törekszik békésnek mondott nukleáris programjának leple alatt, s az ENSZ Biztonsági Tanácsa ezért az elmúlt években négyszer is szankciókkal sújtotta az országot.
A 15 hónapi szünet után megrendezett isztambuli tárgyalásoktól diplomáciai források előzetesen azt várták, hogy lehűtik azokat a spekulációkat, melyek szerint Izrael katonai csapást mérhet ellenségére, megakadályozandó, hogy Irán nukleáris fegyverre tegyen szert.
Irán az általa kizárólag békés, polgári célúnak mondott atomprogram nemzetközi elismerését akarja elérni. A „hatok” ezzel szemben az iráni urándúsítás leállítását sürgetik, legalábbis addig, amíg minden kétséget kizáróan nem sikerül bizonyítani, hogy Teherán kizárólag békés célokra használja atomlétesítményeit.
