Jelentős kihívás lehet a szíriai ENSZ-megfigyelők jelenléte a történet minden szereplője számára – mondta el az MNO-nak Csicsmann László. A Közel-Kelet-szakértő szerint Bassár el-Aszad rezsimjének helyzetét remekül jellemzi, hogy miközben a külügyminiszter Kínában arról beszél, hogy betartják az Annan-tervet, addig Homsz városában folytatódnak a halálos áldozatokkal járó összecsapások.
A megfigyelők kapcsán úgy fogalmazott: az ördög a részletekben rejlik, ugyanis nem mindegy, hova engedik be őket. Kiemelte, hogy egy ekkora országban még a 30-ról 250 fősre emelt létszám is kevés, hiszen bajosan jutnak el a konfliktusos helyszínekre, ahol még az is előfordulhat, hogy az életüket kell kockáztatniuk. Emlékeztetett: pont Homszban – a felkelések legnagyobb központjában – semmiféle megfigyelés nem zajlik. Csicsmann felhívta a figyelmet az idő fontosságára is: elképzelhető, hogy pont azért kardoskodik a rezsim amellett, hogy 250 főben limitálják az ENSZ-megfigyelők létszámát, mert így ők gyorsan rendet tennének.
A nemzetközi közösség nem túl erélyes fellépése kapcsán úgy fogalmaz: ennek elsődleges oka Szíria különleges geopolitikai helyzete. „Három olyan országgal határos – Törökország, Irán és Izrael –, amelyek közül egyik sem érdekelt abban, hogy hosszú elhúzódó harcok folyjanak a közelében.” Törökország például nem szeretne a jelenleginél is nagyobb menekültáradatot, ám ott vannak még a szíriai kurdok is, akiknek Aszad csak most – Csicsmann szerint későn – adott állampolgárságot, ezért a már csitult kérdés most újra felmelegedhet. Ankarát látja a kérdés legizgalmasabb szereplőjének Németh Pál arabista és református lelkész is, mivel „a Nyugat és Európa már lemondott Törökországról, ezért az ismét az arab világ felé fordult, és birodalomban gondolkodik újra”.
Rákérdeztünk arra a sajátos nyelvi szembenállásra is, hogy míg a homszi hadműveletek kapcsán a nyugati média folyamatosan és következetesen a lázadó szót használja, addig a szír kormány és médiája ugyanilyen nyakasan a terrorista megnevezést használja – valószínűleg ugyanazokra. Csicsmann szerint nem véletlen a retorikai húzás, „Kadhafi is élt vele hangsúlyozandó a csoportok illegális mivoltát”. Az ellenzékiek kapcsán a szakértő ismét Líbiát hozza fel, ám ezúttal ellenpéldaként. „Itt nem egy városból indultak ki az arab tavasz eseményei, Homsz mellett ott van még Hama és Damaszkusz külvárosa is például.” És kiemeli, hogy a Szabad Szír Hadsereg adja ugyan a kormányellenes erők magját a maga 10-20 ezres létszámával, de a tankokkal felszerelt hivatalos haderővel szemben kézifegyverekkel felszerelt csapathoz számos illegális bűnöző csapat is társult, ezért pontos létszámukat még megtippelni is nagyon nehéz.
Nincsenek biztonságban a keresztény közösségek sem ebben a helyzetben – ugyanis Szíriában nagyon erős vallási színezete is van az elhúzódott arab tavasznak. A tüntetők ugyanis a helyzet eszkalálódása után azt írták transzparenseikre: kiirtjuk az összes alavitát (ez az Aszad-rezsim embereinek vallása) és keresztényt. Németh és Csicsmann is az Egyiptomban és Irakban történtekre utal vissza a jelszavak kapcsán: a piramisok országában a tehetős koptok bűnbakok lettek az éhséglázadásnak indult tüntetéssorozat későbbi szakaszában, Irakban pedig tovább is mentek ennél, ott szabályos hajtóvadászat indult a keresztények ellen.
Csicsmann megjegyzi, hogy Szíriában kezdetben a keresztények is csatlakoztak a kormányellenes megmozdulásokhoz, aztán belátták, hogy a megdönteni kívánt rezsim kiszámíthatóbb feltételeket kínál a számukra, hiszen a szabad vallásgyakorlás intézményét garantálta nekik is. „Így maradhattak olyan keresztény közösségek, amelyek ma is Jézus nyelvét beszélik, illetve Damaszkusz keresztény negyede is így őrizhette meg arculatát.” Hozzátette ugyanakkor: egy jelentős és tehetős szunnita középosztály még ma is kitart Asszad mellett, hiszen a közelmúlt privatizációs reformjai őket hozták helyzetbe.
Németh Pál pedig a lázadások alkalmával menetrendszerűen érkező bűnbakképzés célpontjának látja a keresztényeket, kiemelve, hogy nagyon fontos társadalmi pozíciókat töltenek be Szíriában: az orvosok, a tiszti kar és a média területén tevékenykednek főleg. Furcsa lehet számunkra itt, Európában, hogy pont egy diktatúra biztosítja a vallásszabadságot, de Szíriában pont ez történt, hiszen ezzel is megerősítették egy vallási kisebbség, az alaviták uralmát – mondta lapunknak Németh Pál.
origo.hu
Ez lesz az idei anyák napja sztárvirága
