Míg Szlovákiában és Csehországban aránylag nagyszámú kritikusa is van a decemberben elhunyt politikusnak, Lengyelországban gyakorlatilag nem létezik kritika Havellel szemben. Csehországon kívül Szlovákiában és Lengyelországban ismerik a legtöbben Havelt, Magyarországon a megkérdezettek 44 százaléka azt állította, hogy nem tud semmit a neves cseh politikusról. Szlovákiában, amelynek a csehszlovák állam idején köztársasági elnöke is volt Havel, mindenki ismerte a politikust, Lengyelországban pedig tízből kilencen állították, hogy tudják, kiről van szó.
„Szlovákiában az idő elteltével egyértelműen a pozitív értékelés kerül túlsúlyba, holott a szlovákok vélekedése Havelről és az 1991–92-es évekről, amikor Havel a szövetségi Csehszlovákia elnökeként tevékenykedett, erősen kritikus volt” – olvasható a CVVM értékelésében. A felmérésben egyebek között arról kérdezték az embereket, mi a véleményük arról, hogy Havel „sikeres drámaíró”, illetve „jelentős emberi jogi aktivista” volt, továbbá hogy „túlságosan idealista volt”, „sok rossz döntést hozott”, illetve hogy „országának jó elnöke volt”.
Utóbbi megállapítással például a csehek 79, a szlovákok 73, a lengyelek 69 és a magyarok 50 százaléka értett egyet. Az ellenkezőjét a csehek 16 és a szlovákok 13 százaléka állította. Lengyelországban a megkérdezettek egy százaléka vélekedett csak úgy, hogy Havel nem volt jó államfő.
A felmérés Csehországban részletesebb volt, mint a három másik visegrádi országban. Havel tevékenységét Csehországban a legkritikusabban a kommunista párt hívei értékelik, bár köztük is több mint ötvenszázalékos volt a pozitív megítélése. Legkedvezőbben és a legkevésbé kritikusan a Polgári Demokratikus Párt hívei viszonyulnak Havelhez. Ez egyebek között azért érdekes, mert az ODS alapító atyja és sokéves elnöke, Václav Klaus mindvégig Havel legnagyobb politikai ellenfelének és kritikusának számított.
