Míg Szlovákiában és Csehországban aránylag nagyszámú kritikusa is van a decemberben elhunyt politikusnak, Lengyelországban gyakorlatilag nem létezik kritika Havellel szemben. Csehországon kívül Szlovákiában és Lengyelországban ismerik a legtöbben Havelt, Magyarországon a megkérdezettek 44 százaléka azt állította, hogy nem tud semmit a neves cseh politikusról. Szlovákiában, amelynek a csehszlovák állam idején köztársasági elnöke is volt Havel, mindenki ismerte a politikust, Lengyelországban pedig tízből kilencen állították, hogy tudják, kiről van szó.
„Szlovákiában az idő elteltével egyértelműen a pozitív értékelés kerül túlsúlyba, holott a szlovákok vélekedése Havelről és az 1991–92-es évekről, amikor Havel a szövetségi Csehszlovákia elnökeként tevékenykedett, erősen kritikus volt” – olvasható a CVVM értékelésében. A felmérésben egyebek között arról kérdezték az embereket, mi a véleményük arról, hogy Havel „sikeres drámaíró”, illetve „jelentős emberi jogi aktivista” volt, továbbá hogy „túlságosan idealista volt”, „sok rossz döntést hozott”, illetve hogy „országának jó elnöke volt”.
Utóbbi megállapítással például a csehek 79, a szlovákok 73, a lengyelek 69 és a magyarok 50 százaléka értett egyet. Az ellenkezőjét a csehek 16 és a szlovákok 13 százaléka állította. Lengyelországban a megkérdezettek egy százaléka vélekedett csak úgy, hogy Havel nem volt jó államfő.
A felmérés Csehországban részletesebb volt, mint a három másik visegrádi országban. Havel tevékenységét Csehországban a legkritikusabban a kommunista párt hívei értékelik, bár köztük is több mint ötvenszázalékos volt a pozitív megítélése. Legkedvezőbben és a legkevésbé kritikusan a Polgári Demokratikus Párt hívei viszonyulnak Havelhez. Ez egyebek között azért érdekes, mert az ODS alapító atyja és sokéves elnöke, Václav Klaus mindvégig Havel legnagyobb politikai ellenfelének és kritikusának számított.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!