A várakozások szerint a látogatás során újraindulhatnak a két ország közötti szabadkereskedelmi egyezmény megkötésére vonatkozó tárgyalások, amelyek 2009-ben a gazdasági válság miatt szakadtak meg. Kína a geotermikus energiatermelés terén és egyéb tudományos projektekben – például az északi fény kutatásában – is együttműködne Izlanddal.
Az izlandi kormány várakozásai szerint a kétnapos látogatás során észak-afrikai geotermikusenergia-lelőhelyek kiaknázására vonatkozó együttműködési megállapodást kötnek a – geológus végzettségű – kínai kormányfővel, aki a szigetország geotermikus energiájának hasznosítására szolgáló létesítményeket is megtekint.
Egyesek szerint ugyanakkor a kínai kormányfő látogatásának fő célja, hogy Kína Izland gazdasági gondjait kihasználva stratégiai pozíciókat szerezzen az észak-atlanti térségben és az Északi-sarkvidéken. A terület jelentős természeti kincseket – többek között olaj-, földgáz-, arany-, cink- és vasérclelőhelyeket – rejt, s a globális felmelegedés hatására a közeljövőben fontos hajózási útvonallá is válhat.
Előrejelzések szerint az Északi-sark jégtakarója 2040-ig teljesen eltűnhet a nyári hónapokra, a térség hajózhatóvá válása pedig egy héttel csökkentené a Kelet-Ázsia és Európa közti teherszállítást, alternatívát kínálva a Szuezi-csatornával szemben. Elemzők arra számítanak, hogy a látogatás során Kína ismét lépéseket tesz annak érdekében, hogy megfigyelői státust szerezzen az Arktiszi Tanácsban – amelyben jelenleg Izland mellett az Egyesült Államok, Kanada, Norvégia, Finnország, Svédország és Oroszország foglal helyet.
„Kína nyugtalanít minket az északi sarkvidéket illetően” – közölte egy neve elhallgatását kérő észak-európai diplomata. A kínai diplomácia elutasítja az ország jelenlétét veszélyként értékelő véleményeket. „Kína kész hozzájárulni az északi-sarki térség békéjéhez, stabilitásához és fenntartható fejlődéséhez, s ezen alapokon kíván együttműködni Izlanddal” – nyilatkozta Szong Tao külügyminiszter-helyettes.
Ven európai körútjának további állomása Németország, Svédország és Lengyelország lesz, ahol a befektetési és ipari projektekről szóló tárgyalások mellett várhatóan szóba kerül majd a szíriai kérdés is. Egy varsói kormánytisztviselő szerint Lengyelországban a kínai politikus útépítési, pénzügyi és energetikai befektetésekről fog tárgyalni.

Ők az ukrán kémek, akiket Magyarország kiutasított