A szakértő az MTI-nek szerdán úgy nyilatkozott, „a hasonló provokatív észak-koreai lépéseket” már korábban is a nemzetközi közösség retorziója, szankciók követték, és jelenleg is több ilyen intézkedés van érvényben az ázsiai országgal szemben. Ezeknek „a hatékonysága azonban megkérdőjelezhető”, hiszen Észak-Korea politikai és gazdasági szempontból elszigetelt ország, a büntető intézkedések főleg a lakosságot sújtják – mutatott rá.
Mint mondta, az ország döntéshozói kivételezett helyzetben vannak, őket leginkább az az intézkedés érintette érzékenyen, amikor 2006-ban az Egyesült Államok befagyasztotta az észak-koreai magánszemélyek külföldi bankszámláit, jelenleg azonban ilyen lépésről nincs szó. A szankciók elsősorban kereskedelmi korlátozásokat, bizonyos termékek importtilalmát jelentik, de nem érintik például Észak- és Dél-Korea gazdasági együttműködését, közös üzleti vállalkozásaikat – tette hozzá.
Csoma Mózes kiemelte, Phenjan a most visszavont önkéntes moratóriumot másfél hónapja jelentette be, és kérdéses, mennyire voltak komolyak a szándékai ezzel a lépéssel, amelyhez hasonló vállalást korábban többször is tett, például 2001-ben. Véleménye szerint az ilyen intézkedésekkel – ahogyan a múlt pénteki rakétaindítással is – Észak-Korea célja egyrészt az, hogy más országok kizárásával kétoldalú tárgyalásokat folytathasson az Egyesült Államokkal – mivel Washingtont tekinti a vele szemben álló „fő hadviselő félnek” –, másrészt pedig az, hogy felhívja magára a nemzetközi közösség figyelmét.
Észak-Korea bizonyítani akar
Mint kifejtette, Észak-Korea azt akarja bebizonyítani, hogy a gazdasági és ellátási nehézségek ellenére is nagy fejlődést ért el, hiszen műhold felbocsátására is képes. Mint ismert, Észak-Korea múlt pénteken fellőtte nagy hatótávolságú rakétáját, amellyel állítása szerint műholdat kívánt a világűrbe juttatni, de kudarcot vallott: a rakéta nem sokkal a felbocsátás után a tengerbe zuhant. A szakértő szerint nehéz megjósolni a BT nyilatkozatának és a visszavont moratóriumnak a következményeit, hiszen a nemzetközi közösségnek „minimális a rálátása” az észak-koreai rezsim belső működésére, annak megítélésénél a hivatalos forrásokon túl elsősorban kínai és dél-koreai, valamint az észak-koreai disszidensektől származó információkra támaszkodhat.
Mint mondta, a rezsimet nem egyszemélyes döntésekkel irányítja Kim Dzsong Un, hanem Kim Dzsong Il tavaly decemberi halálát követően testületi vezetés jött létre az országban. A helyi nómenklatúrában ráadásul feltételezhetően törésvonal is húzódik: az egyik oldalon a főleg a hadsereghez kötődő konzervatívok állnak, akik az erődemonstráció, így az esetleges további rakéta- és nukleáris kísérletek hívei, a másikon pedig a technokraták, a pártapparátus tagjai, akik nyitottabbak a nemzetközi kapcsolatépítésre és a gazdasági együttműködésre.
Az ENSZ BT hétfőn ítélte el Phenjan nagy hatótávolságú rakétával végrehajtott pénteki kísérletét, közölve, hogy újabb szankciókat léptet életbe Phenjannal szemben, és további lépéseket is tesz, ha az ázsiai állam újabb rakétaindítást vagy nukleáris kísérletet hajtana végre. Észak-Korea kedden visszautasította az ENSZ BT nyilatkozatát, és bejelentette, hogy válaszul érvénytelennek tekinti azt a megállapodást, amelyet az Egyesült Államokkal kötött atom- és rakétakísérleteinek felfüggesztéséről, valamint a fegyverzet-ellenőrzésekről.
