A tervezet szerint a parlament elnöke csak akkor adhat szót elhajló képviselőnek, ha az illető a frakció beleegyezésével jelentkezett szólásra, beszéde pedig legfeljebb 3 perces lehet. A még márciusban kidolgozott javaslatot kormánypárti és ellenzéki frakciók együtt terjesztették a plénum elé. A húsvéti szünet végére azonban megváltozott a konzervatív uniópártok (CDU/CSU), a liberális FDP és a legnagyobb ellenzéki erő, a szociáldemokrata párt (SPD) közös javaslatának megítélése, miután Norbert Lammert, a Bundestag – a törvényhozás alsóházának – konzervatív elnöke erősen kifogásolta azt.
Az ügy még tavaly szeptemberben kezdődött, amikor az euróövezeti stabilitási rendszer bővítéséről szóló kormányzati előterjesztés vitájában Lammert a szavazás előtt adta meg a szót a CDU és az FDP soraiból egy-egy elhajlónak, holott az addig követett gyakorlat szerint a különvélemény kifejtésére csak a szavazás után nyílik lehetőség. A parlamenti elnököt hevesen bírálták a frakciók vezetői, a szemére vetették, hogy úgy viselkedett, mintha a ház ura, nem pedig elnöke lenne. Lammert arra hivatkozott, hogy a Bundestag képviselői szabad mandátummal rendelkeznek, a népképviseletben zajló vitáknak pedig tükrözni kell valamennyi meghatározó társadalmi véleményáramlatot.
Az elhajlók beszédjogának ügye végül a házbizottsághoz került, amely politikai oldalakat átívelő egyetértésben készített javaslatot, Lammert azonban úgy vélte, nincs szükség új szabályozásra, ellenállása nyomán pedig a húsvéti szünet végére megváltozott a politikai klíma. A hét végén és hétfőn minden oldalról össztűz zúdult a tervezetre, Horst Seehofer, a bajor konzervatív CSU elnöke például a Bild című lapban úgy vélte, az „abszurd” javaslat révén csorbulnak a parlament jogai. Petra Pau, a Bundestag alelnöke, a reformkommunista Baloldal képviselője szerint a frakciófegyelmet a mandátum szabadsága fölé helyező erők szájkosarat akarnak rakni az elhajló képviselőkre, Hans-Christian Ströbele, a Zöldek képviselője pedig kijelentette, hogy az alkotmánybírósághoz fordul, ha a Bundestagban megszavazzák a javaslatot.
A frakciók vezetése hétfőn meghátrált, a két legnagyobb frakció, a kormánypárti CDU és az ellenzéki SPD képviselőcsoportjának vezetése is jelezte, hogy átgondolják a tervezetet. Thomas Oppermann, az SPD frakcióigazgatója úgy vélte, a javaslat „nem kellően kiérlelt”, ezért a jelenlegi formában nem bocsátják szavazásra. Peter Altmeier, a CDU frakcióigazgatója pedig azt mondta, hogy csupán egy első, vázlatos tervezetről folyik a vita, amelynek a végére a parlament működőképességét és a képviselőknek megfelelő súlyt egyaránt biztosító szabályozást alakítanak ki.
origo.hu
Egy szélsőbaloldali provokátor kerül Gyurcsány helyére
