A tárcavezető vasárnap, a tanácskozást követően nyilatkozott telefonon az MTI-nek, és elmondta, elsősorban a Szíriára nehezedő politikai nyomás erősödhet, hogy „ténylegesen tartsa be” a Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár által kidolgozott béketerv hat pontját, továbbá „azonnal és haladéktalanul” be kellene szüntetnie az erőszakos cselekményeket a lakossággal szemben, és szabadon kellene engednie a politikai foglyokat. Nagy valószínűséggel tovább szigorítják a Szíria elleni szankciókat, katonai megoldásról azonban egyelőre nincs szó – mondta.
Mint kiemelte, a szankciók mellett fokozni kell a szíriai ellenzék támogatását, ami jelenleg elsősorban a Szíriai Nemzeti Tanács segítését jelenti. Véleménye szerint a nemzetközi közösség egysége erősödik az ügyben, és remélhetőleg a szíriai ellenzéké is erősödik majd.
14 uniós tagállam képviseltette magát
Martonyi János elmondta: a konferencián – amelyen egy közös nyilatkozatot is elfogadtak – 82 ország és több nemzetközi szervezet vett részt, mások mellett megjelent Hillary Clinton amerikai, William Hague brit, Guido Westerwelle német és Alain Juppé francia külügyminiszter is. Az eseményen 14 uniós tagállam képviseltette magát miniszteri szinten – jegyezte meg.
A magyar külügyi tárca vezetője lényegesnek nevezte, hogy Magyarország részvételével jelezte érdekeltségét az ügyben, és kifejezte, az áll érdekében, hogy „a jelenlegi tarthatatlan tömeges emberi jogsértés” mielőbb véget érjen. Magyarország abban is érdekelt, hogy „ha létrejön egy demokratikus kormányrendszer Szíriában, akkor a gazdasági újjáépítésben és a gazdasági kapcsolatok erősítésében” is részt vegyen – közölte.
Mennek vagy maradnak?
A damaszkuszi magyar nagykövetség munkájáról azt mondta, „pillanatnyilag a magyar nagykövetség marad”, de egyre több ország nagykövete távozik Szíriából, több esetben pedig a nagykövetség dolgozói elmennek, de a konzulátus marad. „Ennyiből egy kicsit talán hasonlít a helyzet a líbiaihoz”, hiszen a magyar nagykövetség képviseli jelenleg a brit, a kanadai és az ausztrál érdekeket, de „egyáltalán nem biztos, hogy mi itt a líbiai példát vagy modellt fogjuk követni” – jelentette ki Martonyi. Kifejtette: a következő napok, hetek eseményei döntik el, hogy a külképviselet dolgozói maradnak-e, vagy „a politikai és biztonsági szempontokra tekintettel esetleg követjük azoknak az országoknak a példáját, amelyek már távoztak”.
Miután a líbiai forradalom 2011 februárjában kirobbant, és a helyi diplomáciai testület jelentős részét evakuálták, a tripoli magyar nagykövetség nemcsak az EU nevében látta el feladatait, hanem kétoldalú felkérésre az Egyesült Államokat, Görögországot, Horvátországot, Kanadát és Olaszországot is a magyar diplomaták képviselték az észak-afrikai országban.
