A Kína világgazdasági és világpolitikai szerepének, valamint a kínai emberek életszínvonalának emelkedésével bővülő bel- és külföldi turizmus és az üzleti utak számának növekedése a légitársaságok bővüléséhez és új társaságok piacra lépéséhez vezet.
A polgári repülési hivatal tájékoztatása szerint a jelenlegi ötéves terv (2011–2015) fennmaradó időszaka alatt 70 új repülőtér épül Kínában. A becslések szerint a kelet-ázsiai ország légiközlekedési ipara 2020-ra megelőzi a jelenleg vezető Egyesült Államokét, a mind növekvő piac keresletének kielégítésére pedig a következő tíz évben mintegy 18 ezer új pilótára lesz szükség. Jelenleg mintegy 500-1000 állás betöltetlen, a kínai hatóságok a hazai mellett amerikai és ausztrál képzésen részt vetteket is hajlandók alkalmazni.
A hiányt enyhítendő február végén az Egyesült Államok több nagyvárosában állásbörzét tartottak a kínai légitársaságok, a beszámolók szerint igen nagy sikerrel. Kínában pilótaként dolgozni nem csupán előrelépési lehetőséget és azonnali állást, de az amerikainál magasabb fizetést is jelent.
Az amerikai munkaügyi hivatal statisztikái szerint a pilóták otthon évi 116 ezer dollárt keresnek, Kínában a külföldieknek ajánlott összeg 175 ezer dollár. A külföldi munkaerő vonzása mellett Kína a belföldi pilótaképzés fellendítésén is dolgozik.
A polgári repülési egyetem az idén ősszel már 2400 pilótajelöltet kíván felvenni, 33 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A pilótahiány egyébként nem kínai sajátosság, az az egész ázsiai kontinensen jellemző.
A Boeing és az Airbus repülőgépgyártók becslései szerint 2011–2030 közt az összes megrendelés egyharmada ázsiai országoktól származik, amelyek több mint ezermilliárd dollár értékben vásárolnak majd gépeket.
A nemzetközi polgári repülési szervezet (ICAO) számításai szerint a kereslet olyan mértékben fellendülőben van, hogy a kontinensen a következő két évtizedben mintegy 230 ezer új pilótára lesz szükség.

Videón, ahogy Magyar Péter emberei elmenekültek az Origo kérdései elől a balhéba fulladó közgyűlésen