Tan Li a Hajnan-szigeten tartott turisztikai konferencián erősítette meg a korábban már nyilvánosságot kapott koncepciót, miszerint a Hszisa-szigeteket turisztikai célállomássá fejlesztik. Mint mondta, az illetékes osztályok már dolgoznak a határidő szerinti feladatokon.
A kínai államtanács, vagyis a kormány 2009 végén adta ki azt az iránymutatást, amely Hajnan-sziget nemzetközi turisztikai vonzerejének a növeléséről rendelkezett, és egyebek között előirányozta a Hszisa-szigetek ilyen irányú fejlesztését is.
A Hszisa-szigeteket csaknem 40 kisebb sziget, homokpad és zátony alkotja. Korábbi hírek szerint április elején már egy magántulajdonban lévő kínai tengerjáró hajó kötött ki a partjainál kísérletképpen.
Vietnam Kínához hasonlóan kizárólagos fennhatóságot követel a Paracel-szigetek felett, s emiatt gyakran kerül sor tengeri incidensekre, diplomáciai szóváltásra Peking és Hanoi között. Kína 2004 óta végez rendszeres járőrözést a szigetek szomszédságában és eddig 69 hajót vizsgált át.
Napokkal ezelőtt engedett szabadon például 21 vietnami halászt, akiket a hatóságok több mint egy hónapon át tartottak fogva, mert Peking szerint megsértették az ország szuverenitását, jogtalanul behatoltak annak vizeire, és halásztak ott. Csak azután távozhattak, hogy írásban megígérték, a jövőben nem sértik meg Kína tengeri jogait, és nem halásznak a területi vizein.
Hanoi korábban többször felháborodottan kérte, hogy azonnal és feltétel nélkül engedjék el a halászokat, és nehezményezte, hogy a kínai hatóságok akciójukkal megsértették Vietnam szuverenitását. Az ügyben diplomáciai jegyzéket juttattak el Kína vietnami nagykövetségére.
A Dél-kínai-tenger két nagyobb szigetcsoportja felett Vietnam és Kína teljes szuverenitást követel magának. Környékükön jelentős földgáz- és kőolajkészleteket sejtenek, a környező vizek gazdagok halban. A vitatott hovatartozású szigetek közül a legtöbbet Vietnam tartja ellenőrzése alatt.
