A 38 éves, orosz származású milliárdos szerint sosem volt még ilyen komoly veszélyben a „nyílt internet” idealista eszméje. „A világ minden táján igen komoly hatalmú erők állnak szemben ezzel az elképzeléssel” – fogalmazott. Brin természetesen elsősorban a különféle állami beavatkozásokat tartja a legveszélyesebb fenyegetésnek. Öt éve még bizakodó volt: akkor úgy fogalmazott, nem hinné, hogy bármelyik ország képes lenne korlátozni állampolgárai hozzáférését az internethez. Mostanra azonban be kellett látnia, hogy túlságosan optimistán szemlélte a helyzetet. Kína, Irán, Szaúd-Arábia bebizonyította, hogy „a szellemet igenis vissza lehet gyömöszölni a palackba”, ahogy a Google-alapító fogalmaz.
Az úgynevezett „zárt világok”, azaz főként a Facebook és az Apple rendszere azonban szintén komoly korlátozásokat rejt magában. „Az ő szabályaik szerint kell játszanod, ezek a szabályok pedig felettébb restriktívek. Az alkalmazások adatait például nem lehet keresni. Egy, a Facebook által uralt internetes környezetben nem tudtuk volna létrehozni a keresőnket. A túl sok szabály megöli az innovációt” – magyarázta Brin.
A harmadik veszélyforrás az egyre hangosabb szórakoztatóipari lobbi, mely idén több, minden korábbinál szigorúbb törvényt igyekezett elfogadtatni (SOPA, PIPA). A kalózok ellen fellépő ágazat ezekkel a rendelkezésekkel „saját magát lövi lábon, vagy valami sokkal rosszabb helyen”. A szigorú tiltás helyett inkább tanulniuk kellene az illegális letöltőktől, véli a milliárdos. Ha az ember felmegy egy torrentoldalra, ott óriási a választék, gyorsan hozzájuthat a kívánt tárgyhoz, és az egyszerűen működik. A legális út elképzelhetetlenül bonyolultabb, ezek a falak pedig „még a tényleg vásárolni akaró egyéneket is inkább elriasztják” – fejtegette Brin.
(The Guardian, guardian.co.uk)
origo.hu
Őt keresi a rendőrség a Lakatos Márk-botrányban
