Több száz lengyel vett részt a katyni bűntény áldozatainak emléknapja alkalmából ötödször szervezett emlékmenetben Varsóban vasárnap.
Írtunk arról is, hogy a katyni áldozatok emléknapja alkalmából tartott ünnepi megemlékezést Óbuda-Békásmegyer önkormányzata és a lengyel nemzetiségi önkormányzat.
Strasbourgban 12 áldozat hozzátartozói nyújtottak be panaszt. 1940-ben a Szmolenszk melletti Katynban és másutt lengyel foglyok és civilek ezreit mészárolták le szovjet belügyesek. Az EJEB elmarasztalta Oroszországot amiatt, hogy „emberhez méltatlan módon” bánt az egykori szovjet állambiztonsági rendőrség által kivégzett mintegy 22 ezer lengyel fogoly és civil hozzátartozóival, amikor az orosz ügyészség titkosította a vizsgálati dokumentumokat, és nem hozta nyilvánosságra az áldozatok eltemetésének helyeit.
Sikorski szerint „a legjobb lenne, ha a katyni családok és Oroszország között jogi béke születne, azaz Oroszország megtenné azt, amit egyebek közt a katyni családok követelnek”. Kiemelte, hogy a lengyel kormány továbbra is támogatja a hozzátartozókat küzdelmükben.
Tomasz Nalecz, a lengyel államfő tanácsadója a strasbourgi ítéletet kommentáló politikusok és szakértők többségéhez hasonlóan csak részben elégedett a döntéssel. Fontosnak tartja, hogy az EJEB kimondta: az orosz hatóságok nem derítették fel tisztességesen, az európai normáknak megfelelően az ügyet. Ugyanakkor nem tartja egyértelműnek, hogy Strasbourg rákényszerítheti-e Oroszországot az eljárás újraindítására.
A panaszt benyújtó hozzátartozók többsége elégedett az ítélettel. Azt mondják, hogy a bíróság háborús bűnténynek minősítette a katyni mészárlást, így a tett nem évül el. Ennek ellenére a hozzátartozók fellebbezést nyújtanak be az ügyben, mert nem értenek egyet azzal, hogy a bíróság nem marasztalta el Oroszországot a bűntény teljes körű kivizsgálásának elmaradása miatt.
