A kontinens 34 államát tömörítő szervezet hatodik csúcsértekezletén, amelyet a kolumbiai Cartagena üdülővárosban rendeztek, a nyitónapon a nagyobb konfliktusokat keltő kérdések szerepeltek a napirenden.
A vita alaphangját a házigazda Juan Manuel Santos kolumbiai elnök adta meg azzal a kijelentésével, hogy elfogadhatatlannak tartaná, ha a következő csúcson már nem lehetnének jelen Kuba vezetői. A karib-tengeri országot 1962-ben kizárták a szervezetből Washington nyomására, s bár 2009-ben törölték az ezt kimondó határozatot, Kubát idén sem hívták meg a csúcsra. Havanna iránti szolidaritása jeléül Rafael Correa, Ecuador baloldali elnöke bojkottálja a mostani találkozót, amelyről távol maradt két másik baloldali vezető is, Daniel Ortega nicaraguai elnök, valamint – rákbetegségének kezelése miatt – Hugo Chávez venezuelai államfő.
A Kuba részvétele körüli viták miatt előfordulhat, hogy az AÁSZ-csúcs zárónyilatkozat nélkül ér véget.
A latin-amerikai vezetők felvetettek egy másik igen vitás kérdést is: szeretnék, ha Washington rugalmasabb lenne drogellenes háborújának ügyében. Az Egyesült Államok, amely a világ legnagyobb kokainfogyasztója, 2000 óta 8 milliárd dollárt fektetett be Latin-Amerikában a kábítószer-kereskedelem elleni harcba. A latin-amerikai vezetők felvetették a kokainfogyasztás legalizálásának lehetőségét, amely megfosztaná a drogcsempészeket busás hasznuktól.
Obama azzal vágott vissza, hogy ezek a viták néha még az ő születése előtti időre nyúlnak vissza (az amerikai elnök 1961-ben született, két évvel a Fidel Castro vezette kubai forradalom győzelme után), s határozottan kitartott amellett, hogy a kokainfogyasztás legalizálása nem nyújtana megoldást a problémára.
Obama – aki a novemberi elnökválasztáson ismét indul, így nem szeretné elidegeníteni magától a spanyol ajkú választópolgárokat, ráadásul szeretné megmutatni, hogy külpolitikájában prioritást élvez a kereskedelem, amely munkahelyeket teremt az Egyesült Államokban – igyekezett meggyőzni kétkedő hallgatóságát, hogy Washington az iraki és az afganisztáni konfliktusban való részvétele ellenére nem fordított hátat Latin-Amerikának. Az Egyesült Államok ezt a térséget hagyományosan hátsó udvarának tekinti, de az elmúlt években az amerikai befolyás csökkenése miatt Kína lépett elő több latin-amerikai ország – köztük a regionális nagyhatalom Brazília – első számú kereskedelmi partnerévé. Obama dicsérte a robusztus latin-amerikai gazdasági növekedést, és lelkesen szorgalmazta a kereskedelem bővítését.
Dagad a botrány
Az amerikai elnököt kínos helyzetbe hozta, hogy a Titkosszolgálat (Secret Service) pénteken hazarendelte Cartagenából több ügynökét „helytelen viselkedés” miatt. A Secret Service másnap közölte, tizenegy ügynökét felfüggesztette állásából.
Az amerikai hadsereg külön bejelentette, hogy „helytelen viselkedés” miatt vizsgálatot indított a Titkosszolgálatot Kolumbiában segítő öt katona ellen. A katonák ugyanabban a kolumbiai szállodában szálltak meg, ahol az elnöki testőrök.
Ez utóbbiak még Obama érkezése előtt követték el kifogásolt tettüket, s nem közvetlenül az elnök környezetében dolgoztak.
Bár a Titkosszolgálat és a hadsereg nem bocsátkozott részletekbe, egy kolumbiai rendőr a Reuters brit hírügynökségnek elmondta: a Secret Service legalább egy ügynöke szállodai bejelentés nélkül próbált meg felvinni szobájába egy prostituáltat.
Jóllehet Kolumbiában sok településen törvényes és széles körben elterjedt a prostitúció, az amerikai testőrök viselkedése a színfalak mögött a diplomaták egyik fő beszédtémájává vált, megnehezítve Obama diplomáciai erőfeszítéseinek sikerre vitelét.
