A híradás szerint a TeliaSonera egyik leányvállalata személyek követését és telefonhívásaikhoz, szöveges üzeneteikhez való akadálytalan hozzáférést biztosító technológiát bocsátott egyes kelet-európai és ázsiai diktatórikus rezsimek számára. Mindez az SVT leleplező magazinja, az Uppdrag gransking szerint ellenzékiek őrizetbe vételéhez vezetett.
Fehéroroszországban, Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Tádzsikisztánban, Üzbegisztánban és Grúziában ezenfelül még egy helyiséget is a biztonsági szervek rendelkezésére bocsátott, amelyből közvetlenül megfigyelhették az érintett személyek távközlési aktivitását.
Thomas Jönsson, a TeliaSonera szóvivője semmi problémát nem lát a biztonsági hatóságokkal folytatott együttműködésben a szóban forgó országokban. A svéd rádiónak nyilatkozva úgy vélte, hogy a cégnek minden országban, ahol jelen van, be kell tartania a törvényeket, és minden országban, beleértve Svédországot, a biztonsági szervek számára bizonyos feltételek mellett hozzáférést biztosít hálózati információkhoz. A technológiát jó és rossz célokra egyaránt fel lehet használni. „Mi a technológiát szállítjuk” – szögezte le Jönsson.
A svéd kormányt – a TeliaSonera 37 százalékos tulajdonosát – azonban nem elégíti ki ez az állásfoglalás, és magyarázatot követel a felügyelőbizottság elnökétől, Anders Narvingertől. Carl Bildt külügyminiszter a svéd televízióban nyilatkozva mindazonáltal kijelentette: nem hiszi, hogy a kormány beavatkozása sokat változtatna a helyzeten, tekintve, hogy „kisebbségi részesedése van egy olyan vállalatban, amelynek szintén kisebbségi részesedése van egy külföldi cégben”.
