Június 10-én önkormányzati, majd várhatóan novemberben parlamenti választást tartanak Romániában, amelyen a magyarság képviselete mellett arról sem szabad elfeledkezni, hogy milyen színezetű kormány alakul majd keleti szomszédunknál. 2004 végétől gyakorlatilag jobboldali kabinet vezeti az országot Traian Basescu „felügyelete” alatt, leszámítva egy egyéves időszakot, amikor a szociáldemokratákkal alkottak nagykoalíciót, valamint a liberálisok és az RMDSZ kisebbségi kormányzását.
A februári közvélemény-kutatások mindenképpen kormányváltást jeleznek előre, mivel az ellenzéki Szociálliberális Unió (USL) pártszövetség toronymagasan vezet, de nem éri el az abszolút többséget. A szociáldemokraták és a liberálisok egyesüléséből létrejött alakulat a voksok 49,2 százalékát kapná, ami kismértékű visszaesés a januári értékhez képest. A csökkenés vélhetően a kormányellenes utcai tüntetések kifulladásának, valamint az Emil Boc vezette kormány távozásának, és a Mihai Razvan Ungureanu vezette új kabinet hivatalba lépésének tudható be.
Nagy viták Marosvásárhelyen
A kormány fő erejét adó Demokrata-Liberális Párt (PDL) egy kicsivel több mint egy százalékot erősödött január óta: az akkori 15,8 helyett most a voksok 17 százalékát kapná meg. A bulvártelevízió-tulajdonos Dan Diaconescu által alapított, populista ígéretekkel kampányoló Nép Pártja (PPDD) jelentősen megerősödött: 17,4 százalékon áll, ami azonban lehet, hogy „élesben” mégsem valósulna meg, mivel az ilyen, szinte a semmiből felnövő pártok a választás napján rosszabbul teljesítenek, mint a felmérésekben.
Az RMDSZ egyelőre biztos lehet a parlamenti bejutásban, mivel támogatottsága 6-7 százalékon áll, de a magyar közösségen belül egyelőre nem dőlt el, hogyan méretik majd meg magukat a különféle szervezetek a következő választásokon. A legnagyobb viták egyelőre a marosvásárhelyi közös indulás kapcsán lángoltak föl, de egyelőre nem állapodott meg egymással az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt, így Dorin Florea 2000-et követően immár negyedszerre hódíthatja el a városvezetői széket.
Nincs beavatkozás
A belső viszályok kapcsán mindenképpen útmutatást jelenthet Német Zsolt külügyi államtitkár MNO-nak adott nyilatkozata, aki rávilágított arra, hogy rendkívül kockázatos a magyar kisebbség számára, ha a nemzeti parlamenti választásokon több pártban indulnak. Martonyi János bukaresti látogatásán úgy fogalmazott, „a mi álláspontunk szerint jó, ha a romániai választásokat a romániai politikai szereplőkre bízzák, és az a legnagyobb segítség, ha senki nem avatkozik bele abba, ami itt egy belpolitikai kampányban történik.”
Természetesen az önkormányzati választáson a Székelyföldön egyáltalán nem probléma, ha több magyar párt méretteti meg magát, azonban azokon a településeken, ahol a magyarság aránya 50 százalék körül van, ott valóban kockázatos vállalkozás, és egy egységes román jelölt győzelmét segítheti.
A parlamenti voksolás 2008-as szabályai alapján nincsen veszélyben külön indulás esetén sem a magyarság képviselete, mivel nem szükséges az öt százalék elérése abban az esetben, ha egy erő képes 6 képviselői és 3 szenátori körzet megnyerésére. Hargita és Kovászna megye elhódítása tehát elég lehet a bejutáshoz, de a minél nagyobb képviselet elérését a szlovákiai tapasztalatok alapján külön-külön nagyon nehéz elérni.
origo.hu
Jard: bemutatjuk a NAV titkos elitcsapatát, ők kapják el a leggátlástalanabb csalókat – videó
