A francia külügyminiszter szerint a béketerv be nem tartása háborúhoz vezetne Szíriában. Alain Juppé a Szíria Barátai csoport találkozóján csütörtökön szorgalmazta, hogy mielőbb küldjenek több száz megfigyelőt az országba. Hillary Clinton, az amerikai diplomácia vezetője úgy vélte, amennyiben a szíriai rezsim nem tartja be a tűzszünetet, lehetővé kell tenni a fegyverszállítási embargót.
A szíriai helyzetről Csicsmann László Közel-Kelet-szakértő és Németh Pál arabista és református lelkész nyilatkozott az MNO-nak.
Tüntetésekre buzdítottak kormányellenes aktivisták pénteken Szíriában, ahol a Kofi Annan nemzetközi megbízott szóvivője szerint igen törékeny tűzszünet nyolc napja alatt több mint 120 ember vesztette életét.
Az északnyugati Idlíb tartományban egy fegyverest megöltek a kormányerők, az ellenzék által a forradalom fővárosának nevezett közép-szíriai Homszt pedig újra lőtték pénteken „ötpercenként egy-egy aknagránáttal” – jelentette az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH).
Egy helyi fegyveres szerint a hadsereg megpróbálja visszavenni a teljes ellenőrzést Homsz fölött, még mielőtt a megfigyelők odaérnek. Az ENSZ-megfigyelők első kis csoportja vasárnap érkezett Szíriába.
„Mindenkire nyomást kell gyakorolni, akinek fegyver van a kezében”
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának amilyen gyorsan csak lehet, döntenie kell a teljes körű szíriai megfigyelőcsoportról, sürgette pénteken Szergej Lavrov a nemzetközi szervezetet. „Moszkva úgy tartja, hogy Szíriában mindenkire nyomást kell gyakorolni, akinek fegyver van a kezében” – jelentette ki az orosz külügyminiszter. Hozzátette, hogy a legnagyobb felelősség a damaszkuszi kormányé, de együttműködésre szólította fel a szíriai ellenzéket is Kofi Annan, az ENSZ és az Arab Liga közös különmegbízottja béketervének végrehajtásában.
Szergej Lavrov hosszú idő után ismét arra figyelmeztetett, hogy Moszkva számára elfogadhatatlan a líbiai forgatókönyv alkalmazása Szíriában. A külügyminisztériumban időközben bejelentették, hogy Oroszország kész bármely szíriai ellenzéki erővel tárgyalni, amely a válság politikai rendezéséért lép fel. Azt is közölte a tárca, hogy fogadják Moszkvában az ellenzéki Átalakulási és Felszabadítási Nemzeti Front képviselőit. Időpontot nem közöltek.
Szergej Lavrov a 2+2 formátumban Moszkvában tartott orosz–olasz külügy- és védelmi miniszteri tanácskozást követően azt is hangoztatta: Moszkva ragaszkodik ahhoz, hogy jogi biztosítékokat kapjon a NATO-tól az amerikai rakétapajzs ügyében. Az orosz diplomácia vezetője kifejtette: az euroatlanti térség biztonságának oszthatatlanságáról a legfelsőbb szinten, politikai dokumentumokban kiadott nyilatkozatokat jogi kötelezettségvállalás formájára kell váltani, függetlenül egyik vagy másik állam katonapolitikai szövetségekben való tagságától.
Túlzott erőt alkalmaz a rezsim
Giulio Terzi olasz külügyminiszter a 2+2-es miniszteri tanácskozást követő tájékoztatón aggodalmát fejezte ki a szíriai helyzettel kapcsolatban. Szerinte a damaszkuszi rezsim túlzott erőt alkalmaz, de – mint fogalmazott – terrorista cselekmények is történnek az országban. Az olasz diplomácia vezetője elismeréssel szólt Oroszország szerepéről az ENSZ Biztonsági Tanácsában, a szíriai megfigyelőcsoportról szóló első határozat megszületésében.
