Sok oroszt kétségbe ejtene a reform?

Az Európai Jogok Emberi Bíróságának (EJEB) Nagy-Britannia által tervezett reformja „kétségbeejtő” hatást eredményezhet több ezer orosz állampolgár körében.

Az Amnesty International és a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezet, valamint moszkvai központú csoportok a tervezett változások visszavonására szólítottak fel. Azzal érvelnek, hogy a jövőben az állampolgárok nehezebben fordulhatnának a testülethez, az EJEB hatásköre pedig szűkülne a nemzeti bíróságokéval szemben. A civil szervezetek arra figyelmeztettek, hogy a szóban forgó reformok nagy mértékben csökkentenék az EJEB-hez fordulás lehetőségét azokban az országokban, ahol példátlan kínzások, önbíráskodások és emberrablások történnek.

Oroszországban független bíráskodás hiányában a strassburgi testület az egyetlen jogorvoslati fórum számos orosz állampolgár számára, akik például a Csecsenföldön elkövetett háborús bűntettekkel összefüggésben igényelnek kárpótlást. Az Oroszországból érkező keresetek a testülethez érkező összes beadvány 26 százalékát teszik ki, s így ez a legtöbbet kérelmező állam idén a panaszok 11 százalékáért felelős Törökország előtt.

Jelenleg Nagy-Britannia tölti be a testületet felügyelő Európa Tanács (ET) elnöki tisztségét, Ken Clarke brit igazságügyi miniszter a 47 tagállamot tömörítő szervezet szerdai brightoni találkozóján fogja előterjeszteni a kormány EJEB-re vonatkozó reformelképzeléseit. Az állásfoglalás-tervezet értelmében a bíróság nem vizsgálhatna például olyan eseteket, amelyek tartalma megegyezik a nemzeti bíróságok által vizsgált keresetekkel. A brit kormány mindemellett azt szeretné, ha az állampolgároknak rövidebb idő, a jelenlegi hat helyett kettő–négy hónap állna rendelkezésükre ahhoz, hogy a nemzeti bíróság döntését követően a strassburgi testülethez forduljanak.

Benjamin Ward, a Human Rights Watch európai és ázsiai igazgatója szerint mindezek hatására a végső döntés a tagállamok bíróságainak kezében maradna. David Cameron brit miniszterelnök januárban a bíróság reformjával összefüggésben úgy fogalmazott, hogy a testületnek az emberi jogok legsúlyosabb megsértésével kell foglalkoznia, s nem szabad végtelen ügyekkel elárasztani.