A tekintélyes cseh napilap pénteki jegyzete szerint az esetnek több tanulsága is van. Az első az, hogy az érintett országokat még nyolc évvel az Európai Unióhoz való csatlakozásuk után is „újoncoknak” tekintik, ami az osztrákok, a svédek vagy a finnek esetében nem így volt. További tanulság, hogy Svájc a keletieket továbbra is olyan embereknek tekinti, akikbe elsőként bele lehet rúgni. Bár az érintett országok állampolgárai csak a Svájcban dolgozó EU-állampolgárok 8 százalékát teszik ki, mégis csak az ő számukat korlátozzák.
Mint ismert, a svájci szövetségi tanács (kormány) szerdai ülésén úgy döntött, hogy kontingenseket határoz meg a kelet- és közép-európai országokból érkezett bevándorlókkal szemben. A Lidové Noviny azt írja: ez a keletiekhez való hozzáállás általános norma, mert a nyolc ország nagyon különböző, de nyilván érvényes, hogy az új tagokat szigorúan kell kezelni. „A szigor azonban mégsem általános. Miért nem vonatkozik az újonc Máltára is? Ha élesen akarnánk fogalmazni, akkor azt írnánk, hogy Svájc egy 1988-as Európa-térkép alapján osztotta fel a kontinenst Keletre és Nyugatra. Mi azonban inkább azt írjuk, hogy ez azért van, mert mi nem okozunk válságot. Miért nem vonatkozik a korlátozás Görögországra, Spanyolországra és Olaszországra, amelyek a vendégmunkások legújabb forrásai? Azért, mert ezek az államok válságot okoznának, s ezért mindenki előzékeny velük szemben” – záródik a Lidové Noviny jegyzete.
Mint azt megírtuk, a berni kormány március 21-én jelentette be, hogy népszavazást írnak ki az évi bevándorlási kvóták bevezetéséről.
