Gordana Janićijević helyettes ügyész egyebek között azzal indokolta a betiltásra vonatkozó javaslatot, hogy az SNP-1389 következetesen és folyamatosan az emberi szabadságjogokat megsértve lépett fel, erőszakos cselekedetekben vett részt, és más nemzetiségek, továbbá a másság elleni gyűlöletre szólított fel. Az ügyészség ezért a szervezet, továbbá két hasonló nevű – SNP Nasi és SNP Nasi 1389 –, de be nem jegyzett mozgalom betiltását kezdeményezte.
Az 1389 Szerb Népi Mozgalom, amelynek elnevezésében a dátum az 1389-es rigómezei csatára utal, a honlapján azt közölte: céljai közé tartozik „minden szerb állam felszabadítása és egyesítése egy közös államban”, amelyek alatt Szerbiát, Montenegrót, Macedóniát, a boszniai Szerb Köztársaságot és a bosnyák–horvát föderációt, a volt Krajinai Szerb Köztársaságot és Észak-Albániát értik. Az ügyészség szerint mindez erőszak alkalmazásának a szándékát feltételezi, mivel veszélyezteti a szomszédos államok területi egységét és a jószomszédi viszonyokat is.
Az alkotmánybíróságon tartott vitán Miša Vacić, a szervezet képviselője – akit a májusi szerbiai helyhatósági választásokra képviselőnek jelölt a szervezet – kifejtette, nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy a szerbek egy közös államban éljenek. Azt hangoztatta, hogy ezt nem háborúkkal, hanem gazdasági felemelkedéssel akarják megvalósítani. „Az EU sem harcok útján bővül” – fűzte hozzá.
Saša Janković ombudsman úgy foglalt állást, hogy ha az alkotmánybíróság a betiltás mellett foglalna állást, az „a demokrácia gyengeségéről tanúskodna, azaz arról, hogy a szerbiai demokrácia és intézményrendszer nem elég erős ahhoz, hogy szembe tudjon szállni az efféle szervezetek okozta kihívásokkal”.

Magyar Péter nem vette észre, hogy saját magát ássa el