A római Chigi-palotában tartott ötórás tanácskozást Paola Severino olasz igazságügy-miniszter korrupcióellenes törvényjavaslatával kezdték, majd a munkaügyi reformok és a növekedés témaköre került napirendre. Corrado Passera olasz iparügyi miniszter javaslatára a tervezetbe beemelték a pénzügyi ösztönzők felülvizsgálatát, a bankokkal való megállapodást az olasz kormány üzleti tevékenységének költségelengedéséről, valamint infrastrukturális bővítéseket is előirányoztak.
Célok
A 23 oldalas dokumentum célja az olasz gazdaság felélesztése. A fenntartható fejlődés témaköre mellett megjelenik benne az olasz gazdaság dinamizálása a liberalizáció, a növekvő versenyfeltételek és a dinamikusan fejlődő munkapiaci viszonyok figyelembevételével. A törvényjavaslat ezenkívül nagy hangsúlyt fektet az olasz gazdaság és a vállatok versenyképességének növelésére, amely elengedhetetlen a társadalmi kohézió és jólét fenntartásához.
Az olasz miniszterelnök ugyanakkor felszólította a két legnagyobb parlamenti párt, a Szabadság Népe (Pdl) és a Demokrata Párt (PD) képviselőit a lehető legszélesebb körű részvételre a törvényhozási folyamatokban. A kormány célja ezzel, hogy felgyorsítsa a reformfolyamatokat.
Mario Monti nagy előrelépésnek tekintette a tanácskozást. „Hálás vagyok az olasz népnek, amiért ilyen éberséggel és bátorsággal viseli ezt a nehéz időszakot”– nyilatkozta az olasz miniszterelnök szerda délelőtt az Olasz Olimpiai Bizottság által rendezett díjátadó ünnepség vendégeként.
Kritika
Susanna Camusso, az Általános Olasz Munkásszövetség (Cgil) főtitkára azonban rendkívül szkeptikusan nyilatkozott a törvényjavaslatról. Szerinte a növekedés elérése nem a kormány szívügye. „Abban reménykedtünk, hogy a kormány csökkenti a munkaadókat a növekedés érdekében, de mindez a mai napig nem történt meg” – nyilatkozta a Radio 24-nek. Az ellenzéki politikus szerint olyan forrásokra lenne szükség, amelyek nem rónak terheket a munkaadókra és a vállalkozásokra, és új munkahelyeket kell teremteni, máskülönben Olaszország számára nem lesz több remény – olvasható a La Repubblica olasz baloldali lapban.
Kísért a múlt
Olaszország a harmadik legnagyobb gazdaság az eurózónában, de rendkívül magas az államadóssága, és a növekedés strukturális akadályai kiszolgáltatottá tették az olasz gazdaságot a pénzügyi piacokon. A mediterrán ország államadóssága tavaly elérte a GDP 120 százalékát, így az év második felében az olasz parlament három megszorítócsomagot fogadott el a költségvetési egyensúly helyreállítására és az államadósság csökkentésére. A kormány a helyi befektetők és az európai partnerek részéről is folyamatos nyomásnak van kitéve, hogy foglalkozzon a hosszú ideje fennálló akadályok elhárításával. Ezek között szerepel a rugalmatlan munkaerőpiac és a széles körű adókerülés, amelyet a jelenleg tető alá hozott törvénytervezettel is kezelni próbálnak.