„Uniós sznobizmus” van az új tagállamokkal szemben?

A 2004-ben csatlakozott új tagállamok diplomatái állandó hátrányban vannak a régi tagállamokkal szemben az Európai Külügyi Szolgálat posztjainak betöltésekor.

BL
2012. 04. 26. 14:10
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az EKSZ tíz brüsszeli felső vezetői posztjára jelentkező 134 jelentkezőből 34 „új”, 74 „régi” diplomata volt, és 26 uniós tisztségviselő, s a 2004-ben csatlakozott új kelet-közép-európai tagállamok jelentkezői közül egy sem jutott tovább – hangsúlyozta a hírportál. Középvezetői szinten 126 újoncból mindössze egy „ütötte meg a mércét”. Az alacsonyabb beosztású állások esetében a térségből érkezett 303 jelentkezőből hatan feleltek meg, míg a régi tagállamok esetében 404 pályázóból 21-en. Ez az arány a külföldi delegációk feltöltése esetén kevésbé drasztikus különbséget mutat.

A Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő által irányított szervezet nem nyilatkozott a szóban forgó kiegyensúlyozatlansággal kapcsolatban, noha decemberben kiadott jelentésében leszögezte; elkötelezett amellett, hogy valamennyi tagállam polgárainak jelenlétét biztosítsa. Jacek Saryusz-Wolski lengyel jobboldali európai parlamenti képviselő ezzel összefüggésben úgy fogalmazott, hogy a fentiekhez hasonló optimista kijelentések sem az arányokat, sem a tényeket nem tükrözik. Mint mondta, Lengyelország csak a kívánt pozíciók 36 százalékát tudta betölteni.

Lengyel diplomaták egyébként többször is kifogásolták korábban az új tagállamokkal szembeni „uniós sznobizmust”. A probléma ugyanakkor részben a jelentkezők hiányából ered; amíg bolgár, cseh és romániai diplomaták jelentős számban jelentkeztek, addig a legnagyobb új tagállamnak számító Lengyelországból mindössze 145-en pályáztak a 8800 összes jelentkezőből – emlékeztetett az EUobserver.

Az EKSZ népszerűsége a régi tagállamok közt is eltérést mutat: a francia, osztrák, belga és görög diplomaták közül például sokan léptek itt előre, ami a spanyolok és a britek esetében sokkal ritkább volt. Miközben Németországból mindössze 1,8 százalékos volt a jelentkezési arány, az álláshoz jutott hét német diplomatából öt az EKSZ brüsszeli székhelyén foglalhatta el posztját.

Az Európai Külügyi Szolgálatot 2010 decemberében hozták létre a többi közt az EU-n kívüli országokkal való diplomáciai kapcsolattartás céljával.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.