A jelentés szerint az elmúlt öt év során először 2011-ben fordult elő, hogy a felkelők támadásainak száma az ország területén összességében csökkent, még ha a 2009 óta az amerikai katonai műveletek fókuszában álló, déli Kandahár tartományban, a tálibok hátországában szaporodtak is az erőszakcselekmények.
Barack Obama amerikai elnök helyi idő szerint kedden éjjel váratlanul Afganisztánba érkezett. Obama Hamid Karzai elnökkel együtt aláírta azt a tízoldalas stratégia partnerségi megállapodást, amely szabályozza majd az afganisztáni amerikai jelenlétet a nyugati erők 2014 végéig végrehajtandó kivonása után.
Az amerikai elnök az előzetes tervek szerint hét órányi időt tölt afgán területen.
Az amerikai védelmi minisztérium adatai szerint az afganisztáni erőszakcselekmények száma 2010-ről 2011-re 9 százalékkal csökkent. A katonai statisztikák és a Pentagon illetékesei szerint az Egyesült Államok, amely korábban vesztésre állt a háborúban, jelentős haladást ért el, amit konszolidálni szeretne a külföldi csapatok kivonása előtt.
A jelentés ugyanakkor rámutatott, hogy továbbra is olyan „hosszú távú és sürgős kihívásokkal kell számolni”, mint az, hogy a felkelők a pakisztáni törzsi területeken képesek megújítani harci erejüket, és hogy Hamid Karzai afgán elnök kormánya csak „korlátozott lehetőségekkel” rendelkezik.
A Pentagon értékelése aligha oszlatta el a kételyeket azzal kapcsolatban, hogy az Afganisztánból 2014 végéig kivonuló nemzetközi erők valóban egy stabil és biztonságos Afganisztán hagynak-e hátra. Egy névtelenül nyilatkozó katonai illetékes kijelentette, hogy a tálibok és az al-Kaida aktuális állapotáról majd ősszel, a nyári harci szezon befejeztével lehet majd pontosabb képet alkotni.
Az amerikai kormány most ősszel vezényli haza a 33 ezer fős csapaterősítés utolsó egységeit, aminek nyomán egy mintegy 68 ezer fős amerikai haderő marad az országban.
Több mint 10 évvel a tálibok kormányának megdöntése után a felkelők az amerikai elemzők megítélése szerint továbbra is „szívós és eltökélt ellenségként” harcolnak és képesek olyan nagyszabású, a közbizalmat aláásó akciókra is, mint amilyen a Kabul ellen április 15-én intézett, 18 órán át tartó támadás volt.
A NATO-csapatok létszámának csökkenésével párhuzamosan a nyugati stratégiában egyre fontosabb szerepet kap a tapasztalatlan és gyengén felszerelt afgán fegyveres erő professzionális felkészítése arra, hogy egyedül vegye fel a harcot a felkelőkkel.
Az amerikai védelmi minisztérium szerint az erőszak országos szintjének csökkenése mellett Hilmand és Kandahár tartományokban heves harcok folynak. A déli regionális parancsnokság alá tartozó területeken – itt található Kandahár is – 2011 októbere és 2012 márciusa között a támadások száma 13 százalékkal nőtt. A Hilmandot is magába foglaló körzetben ez a növekedés 29 százalékos.
Ugyancsak nőtt az erőszakcselekmények aránya a keleti tartományokban, ahol a Hakkani hálózat egyre kifinomultabb eszközökkel indít támadást a nyugati erők ellen, ami változást jelenthet a militáns szervezet stratégiájában.
Egy évvel Oszama bin Laden Pakisztánban történt megölése után az al-Kaida a Pentagon szerint meggyengült, noha Kunár és Nurisztán tartományban kis létszámban továbbra is jelen van.
A Pentagon értékelése szerint Pakisztán „szelektív felkelésellenes műveleteket” folytat és megtagadja az együttműködést az amerikaiakkal a tálibok elleni küzdelemben, akiknek érdekei esetenként egybeeshetnek az övével. Iszlámábádnak az a döntése, hogy amióta egy amerikai harci repülő pakisztáni katonákat ölt meg, lezárva tartja az Afganisztánba vezető utakat, több ezer tonnányi hadfelszerelés tartóztatott fel és jelentősen hátráltathatja a csapatkivonási műveleteket is.
Obama rendelete
A minisztérium ezentúl nyilvánosan azonosíthatja azokat a külföldi magánszemélyeket és szervezeteket, amelyek részt vesznek a szankcióelkerülésben, és megakadályozhatja, hogy kapcsolatba kerüljenek az amerikai pénzügyi és kereskedelmi rendszerekkel – jelentette be közleményben a minisztérium.
Az amerikai kormányzat szerint miután az Egyesült Államok és más országok szigorítottak Irán és Szíria elleni szankcióikon, mindkét ország megpróbál a bankokat megkerülve más pénzintézeteket igénybe venni, s más módszereket találni pénzátutalásaihoz.
